Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

maradtak ránk, valószínű, hogy nem is működtek rendszeresen, bár a végrehajtó bizottság részletesen meghatározta és szorgalmazta tevékenységüket. Itt-ott találhatók viszont utalások arra, hogy az állandóbizottsági tagok résztvettek a mezőgazdasági munkák ellenőrzésében, az adókivetés alapját képező bevallások felmérésében. E munkához Bozsokon minden bizonnyal hiányoztak a kellő tapasztalatok, inkább csak azért emlékezem meg róluk, hogy ebből is láthassuk, hogy mennyire sokrétű teendőkkel kellett a helyi tanácsnak megbirkóznia. Az 1950-es év végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és a hozzájuk kapcsolódó előadói javaslatok csaknem teljes egészükben megmaradtak, az 195l-es anyag viszont ismeretlen ok miatt jóval hiányosabb. A testületi iratok arról tanúskodnak, hogy a tanács szerény lehetőségeinek keretei között megtette az első községfejlesztő lépéseket. Már október 28-án kultúrház létesítését határozták el. Erre ösztönzött egyébként a járási tanács 14/1950. sz. határozata is. Mivel a kulturális élet és az ifjúsági összejövetelek eddig az általános iskolában zajlottak, a végrehajtó bizottság kijelölte a kultúrház céljára alkalmasnak vélt épületet, a szükséges átalakításokat részben társadalmi munkával, részben megyei támogatással kívánták megoldani. Egy későbbi jegyzőkönyv arról tudósít, hogy a szükséges társadalmi munkákat el is végezték, az átalakítást azonban megfelelő szakemberek hiányában csak 1952-ben lehetett befejezni. A község kulturális életéről egyébként meglehetősen kevés adatunk van, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a kultúrház létesítése egyáltalán nem bizonyult felülről erőltetett, életképtelen vállalkozásnak. Tekintsük át most röviden az egyéb természetű községfejlesztési erőfeszítéseket. Említettem már, hogy Bozsokon már a felszabadulás előtt is volt közvüágítás. A háborús cselekmények idején azonban károk keletkeztek és ezek kijavítására eddig még nem intézkedtek. A végrehajtó bizottság azt szeretné elérni, hogy az eddigi kettő helyett most hat égőt rendszeresítsenek. (Ismerve a bozsoki lehetőségeket, egyáltalán nem szabad ezt az intézkedést megmosolyogni.) Nem volt megfelelő a tanácsház állapota sem, még inkább áll ez az irodai felszereltség helyzetére. Ez akkoriban egyébként eléggé általános jelenség volt, hiszen a járási tanács irataiból tudjuk, hogy a községi hivatalok tárgyi ellátottsága nagyon hiányos volt még azokban a falvakban is, ahol önálló igazgatási apparátus már régebben is működött. Intézkedni kellett tehát a tanácsház épületének rendbehozásáról. Elhatározta a tanács kisebb park létesítését és a falu utcáinak fásítását. Erre a célra 7000 Ft értékű facsemetét kaptak. Úgy tervezték, hogy az egyes házak elé ültetett fák gondozásával a lakók törődnek majd. Gondjuk volt a lakosság érdekeit szolgáló gazdasági épületek kijavítására is. A község területén levő 3 híd igen rossz, közlekedési szempontból veszélyes állapotban volt, ezért helyreállításukat szorgalmazták, A közlekedési viszonyok javítására elképzelés született vasúti megállóhely létesítéséről és elhatározták , hogy Üyen irányú kérelemmel fordulnak a MÁV-hoz. Egy végrehajtó bizottsági előterjesztés a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek növelésének lehetőségeivel foglalkozott. Az volt a véleményük, hogy a mocsaras területek lecsapolásával és a Csíkgát-patak szabályozásával több száz holdnyi kertészetet lehetne létesíteni. Indoklásuk szerint erre nagy szükség lenne a népgazdaság fejlesztése érdekébén. Nehéz utólag lemérni, hogy e tervezgetésben mennyi volt a realitás, inkább azért hivat102