Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Várnai Tamás: A tanácsrendszer kiépítése Balatonbozsok községben / 97–108. o.

A tanácsok megalakításával kapcsolatos felsőbb rendelkezéseknek megfelelően a járási tanács úgy döntött, hogy Balatonbozsokon 31 tanácstagot és 16 póttagot kell választani, a végrehajtóbizottság pedig 7 tagú lesz. A megyei tanács rendelkezése a függetlenített adminisztratív apparátus létszámát 3 főben (elnök, titkár, irodakezelő) állapította meg. Az elnökhelyettes nem függetlenített személy, aki az elnök helyettesítése mellett a tűzrendészeti feladatok irányítását látja majd el. Enying és Balatonbozsok községek tanácsválasztási munkálatait közös választási felelős irányította. Emellett megalakult a helyi választási bizottság és a népfront helyi erőivel együtt tevékenykedett a választások előkészítésében. A járási tanács gondoskodni kívánt arról, hogy a megválasztott tisztségviselők, elsősorban a vb-elnökök megkapják a munkájuk megindításához szükséges legalapvetőbb útmutatásokat. A járás segítséget kívánt adni az első testületi ülések megszervezéséhez. A megalakuló községi tanácsok részére 1 hónapi időre terjedő elindulási munkaterv készítését irányozták elő. Érdemes alaposan szemügyre venni a tanácsválasztások politikai légkörét, bár Balatonbozsok ebben a tekintetben nem jelent különleges színfoltot az összképben. A választásokat, illetve az első testületi üléseket jellemző ünnepélyes aktusokat semmiképpen nem szabad pusztán az Üyenkor szokásos formalitásoknak tekinteni. A járás falvainak lakossága, - ha a bekövetkező változások minden vonatkozásával nem is volt teljes mértékben tisztában - bizalomteljes várakozással kísérte a megalakuló tanácsok munkáját. A járási tanács egyik vb-ülésén megfogalmazódott a demokratizmus igénye, amikor azt hangoztatták, hogy a tanácsok tevékenysége ne olyan legyen, mint a régi képviselőtestületek munkája volt. Ne úgy dolgozzanak - úgymond — hogy az elnök vagy a titkár beszél, a résztvevők pedig fejbólintással jóváhagyják a javasolt határozatokat. Ezek az emberek — túlnyomórészt parasztok — nagyon is komolyan vették a rájuk váró, nehéznek, bonyolultnak ígérkező feladatokat, őszintén hitték, hogy fáradságos munkájukkal a nép ügyét, a szocialista építés feladatait szolgálják majd. Tisztában voltak azzal is, hogy munkájuk eredményessége érdekében sok új ismeretet és sok tapasztalatot kell szerezniök. A bozsokiakra is minden további nélkül általánosítható az egyik Fejér megyei község vb-ülésén elhangzott megállapítás, hogy az ilyesmi - mármint az igazgatás munkája, - urak dolga volt azelőtt, nekik most kell majd megtanulni. A helyi tanácsnak szándékai megvalósításához türelemre és politikailag alaposan átgondolt felsőbb irányításra volt szüksége, amely nem fikciókból hanem az adott valóság tudatos és reális felméréséből indul ki. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül az ünnepélyes kísérőzenébe vegyülő disszonáns akkordok mellett sem. Szükség van erre azért is, mert a későbbiekben ezek az említett akkordok — sajnos — felerősödtek. A járási tanács 1950 augusztus 18-i ülésén üyen megállapítás hangzott el: „a járás területén az osztályharcot vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lanyhán viszik a községekben. Feljelentések egyáltalán nem érkeznek." 1950-ben minden bizonnyal voltak a nagy átalakulásokkal szemben állást foglaló erők, de az ilyesfajta, egyre inkább ceterum censeo-ként ismétlődő megállapítások aligha vették reálisan számba az osztályellenség tényleges erejét és lehetőségeit, sőt olykor számos egyéb nehézségek leküzdéséről is elterelték a figyelmet. •