Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

Ezek a nemzeti bizottságok spontán, helyi kezdeményezésre jöttek létre, és a politikai szükségesség hívta őket életre. Szükség volt egy politikai irányító testületre, amely az akkor még megbízhatatlan közigazgatási szervezetet szemmel tartotta, működéséhez megadta az irányvonalat. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. M.E. számú rendelete, mely a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szól, hangsúlyozza, hogy „ a nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok helyi szövetségei, politikai szervek, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe", de a jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy különösen működésük első két évében, a nemzeti bizottságok kénytelenek voltak sokszor olyan feladatokat is megoldani, melyek lényegében közigazgatási feladatot képeztek, de az apparátus nem tudta, vagy politikai tisztánlátás hiányában nem merte végrehajtani. Az Országos Nemzeti Bizottság 1945. évi szeptember 4-i alakuló ülésében jellemzően állapította meg Szakasits Árpád a budapesti nemzeti bizottság elnöke, hogy „ a felszabadított országrészekben a nemzeti bizottságok életrehivása adta meg a lehetőséget, hogy az élet megindulhasson ebben a szerencsétlen országban. A nemzeti bizottság volt a felszabadított országrész tempót, lüktetést diktáló motorja, egyben maga volt a jogforrás, maga volt a közigazgatás és maga volt a végrehajtó szerv is."

9 A három város nemzeti bizottságai munkájának ismertetésénél nem térünk ki arra, hogyan oldották meg azokat a feladatokat, melyek országosan egyformán és mindenütt jelentkeztek: pl. a politikai megbízhatóság igazolása, az 1945-ös és az 1947-es választások politikai előkészítése, a tisztviselői „B"-lista, az üzemek és egyházi iskolák államosítása, az 1848-as szabadságharc jubileumi évének előkészítése, a Kisgazdapárt megtisztításával, a Mindszentyvel kapcsolatos politikai közhangulat kialakításával, a reakció legyőzésével kapcsolatos politikai munka, mert ezeknek a feladatoknak megoldásához felsőbb fórumokról már több-kevesebb szempontot kaptak s így ezeket egymáshoz hasonlóan oldották meg. A nemzeti bizottságok munkájából inkább azokat a mozzanatokat említjük meg, amelyeket helyi, speciális szempontok figyelembevételével kellett megoldaniok. A gyulai városi Nemzeti Bizottság a Kommunista, Szociáldemokrata, a Független Kisgazda Párt, a szakszervezetek és a Polgári Demokrata Párt 2-2 kiküldöttjéből alakult meg. Elnökévé dr. Blanár László orvost választotta meg, aki két évtizeden keresztül nemcsak szimpatizált a munkásmozgalommal, hanem abban a szociáldemokrata párton belül tevékenyen részt is vett. A Gyulán megalakult kommunista pártszervezet alapító tagja volt, városszerte mint a „szegények orvosát" ismerték és marxista tudásánál fogva minden tekintetben alkalmas volt erre a tisztségre. Az első gyűlésen dr. Blanár elnök vázolta a politikai helyzetet, ismertette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front eszméjét és indítványára a bizottság elhatározta, hogy na

gygyűlést hív egybe, melynek célja az Ideiglenes Nemzetgyűlésre a város részéről küldendő képviselők megválasztása lesz.

10 Ez december 19-én meg is történt és a megválasztott három városi képviselő a szovjet parancsnokság gépkocsiján december 20-án el is ment Debrecenbe. 1945. február havában toborzó gyűlést rendezett a Nemzeti Bizottság az új magyar honvédségbe való jelentkezésre. 9