Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Szili Ferenc: A Mezőgazdasági Ipari Rt. Somogy megyei vállalatainak szocializálása 1919-ben / 89–98. o.

Szili Ferenc A MEZŐGAZDASÁGI IPARI Rt. SOMOGY MEGYEI VÁLLALATAINAK SZOCIALIZÁLÁSA 1919-BEN A Hitelbank által 1893-ban alapított MIR kaposvári cukorgyár iratanyagának jelentős része a mintegy 130 ifm a Somogy megyei Levéltárban nyert elhelyezést. A MIR Kaposvári Cukorgyára Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb kapitalistakori, mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzeme volt, gazdasági és társadalmi hatása a régión túlmutatóan országosan is érvényesült. A cukorgyár történetét kutató történész, — az iratokból - tehát nemcsak egy kapitalistakori ipari nagyüzem belső szerkezetét ismerheti meg, hanem éppen a cukoripar speciális jellegéből adódóan a mezőgazdasági vertikumba is betekinthet, mivel a cukoripar a mezőgazdaságnak és az iparnak olyan érintkezési pontja, amelyben a két nagy nemzetgazdasági ág kölcsönhatása is kinmtatható. Ezen túlmenően azonban még a dualista gazdasági integráció folyamatát is tükrözik a cukorgyár iratai. A kaposvári cukorgyár gazdasági funkcióján túlmutatóan jelentős politikai szerepet is betöltött az említett térségen belül, de elsősorban Somogy megyében. A rendelkezésünkre álló központi levelezésekből és az 1919-es iratokból kitapinthatjuk a cukorgyár és a béruradalom szocializálásának a történetét, a helyi és az országos politikusok agrárprogramját, a cukorgyár helyi és köztörténeti szerepét és jelentőségét. A továbbiakban mindenekelőtt arra a kérdésre kívánunk választ adni, hogy az 1919. évi 18-as néptörvényt először miért Somogyban a MIR vállalatával szemben alkalmazták. A Mezőgazdasági Ipar Rt. 1890-ben bérbevette hg. Eszterházy 44 000 kat. holdas Somogy megyei hitbizományát azzal a szándékkal, hogy azon Délkelet-Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági — ipari vertikumát hozza létre. Az 1894-ben felépült kaposvári cukorgyárban — a régió legnagyobb élelmiszeripari nagyüzemében - 250—300 munkást éves szinten állandóan, az előkészületi munkák és a kampányok idején pedig 600—800 ideiglenes munkást is alkalmaztak. A béruradalom még a somogyi nagybirtok-üzemekhez viszonyítva is „mammut üzemnek" számított, az állandóan alkalmazott cselédek és a hat hónapra — elsősorban a cukorrépa megmunkálására szerződtetett sommások tömege a többezer főt is meghaladta. A cukorgyár szomszédságában 1916-ban újonnan felépült gőzmalomban — amely szintén a MIR tulajdonát képezte - 60 munkást alkalmaztak. A Mezőgazdasági Ipar Rt. szerepe és jelentősége az ipartalan Somogy megyében szinte meghatározóvá vált. Ezek után érthető, hogy a profitráta kíméletlen megszerzésében is az elsők közé tartozott. Éppen ezért nem volt véletlen, hogy az 1919. évi 89