Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

természetesen szép számmal akadnak olyanok is, amelyeket a régj polgármesteri hivatalnoki karból vettek át, a választási jelöltek közül, pontosabban szólva a rendes tagok közül csak Kappel Mihályné és Jagodits Ilona neve nem szerepel az új hivatalnoki kar listáján, egyébként valamennyi korábbi jelölt ott szerepelt az ügyosztályok személyi állományában. Közelebbi bizonyítás híján kénytelenek vagyunk elfogadni azt, hogy az április 7-i jelöltek közt kell keresnünk az új testületet. Ezen a napon a még ideiglenes Munkástanács a munkaügyi bíróság ülnökeiként a következő személyeket delegálta: Fodor Károlyné varrónőt, Zeisl Lipótné napszámosnőt (cselédügyekben), Kappel Józsefet, Pászner Ferencet szőlő és földmunkásokat (mezőgazdasági cselédügyekben), Dómján Károlyt, Lex Pétert (gyári munkásügyekben), ők mindketten textilmunkások voltak, valamint Marovits István mérnököt és Gamauf János kereskedősegédet (kereskedelmi és ipari alkalmazottak ügyeiben). A választások után első alkalommal 1919. április 11-én hívták össze az új Kőszeg városi Munkástanácsot. Új szakasz kezdődött ezzel a munkáskormányzat kőszegi testületének történetében. Ez a testület már nem volt ideiglenes, tagjai választás útján kapták megbízatásukat. A korábbi, ideiglenes Munkástanácsból 13-an nem kaptak újabb megbízatást (Kleinrath Károly, Artner János, Horváth Károly, Ederics János, Miletits Károly, Nahr Ferenc, Jaross István, Rozanits Sándor, Dömötör Gyula, Szekér József, Müíler Ferenc, Molnár Lajos, valamint az árkászszázad két katonája Vidos Géza és Boreczky Gusztáv). Ezzel szemben új tagként szerepelt a jelölő listán Marovits István, Lakner János, Draskovits Gábor, Marth János, Nagy István, azaz a Munkástanács a régi tagság csaknem 50%-át az új választásokon már nem jelöltette, az állandó Munkástanács tagságára csak 24 rendes tagot kandidált, ennek 20,8%-a volt egészen újonnan jelölt tag. A képviselet százalékos megoszlása is megváltozott. A munkásképviselet aránya 58,3ra, az értelmiségié 16,6-ra nőtt, a parasztságé 12,5%-ra, ugyancsak nőtt az egyéb kategóriába tartozók képviseletének aránya (12,5%), megszűnt viszont a katonaság részvétele . 1919. április 11-én a Munkástanács hét tagú Direktóriumot választott, amelynek tagjai dr. Halász József, Csőgör Jenő, Kappel József, Marovits István, Molnár Lajos, dr. Szovják Hugó és Treppler Antal lettek. Ebben a direktóriumban a munkásságot és értelmiséget három -három fő, a parasztságot 1 személy képviselte. Ezen a napon a lakásügyek állandó intézésére a Munkástanács lakásbizottságot hozott létre, ennek tagjai: Dómján Károly, Karner Gyula, Marovits István, Molnár Lajos és Scheer János lettek.

20 A közigazgatás feladatait ellátó új ügyosztályok felállítását megelőzően a Munkástanács még két állandó bizottságot hozott létre, nevezetesen az darusítást ellenőrző bizottságot (Csery Károly, Kern Mihály, Lakner János), valamint a termésbiztosító és birtokrendező bizottságot Kappel József, Nagy Ferenc és Paszner Ferenc megválasztásával.

21 A legsürgősebb feladat: a közigazgatás átszervezése következett ezután. 1919. április 24-én a polgármesteri hivatal jogait megszüntették, a végrehajtó jogot a Munkástanács 73