Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Jároli József: Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. Szerkesztő: K. Balogh János. Szekszárd, 1978. / 710–712. o.

T. Mérey Klára folytatja a VI. kötetben közölt tanulmányát (A gyáripar Tolna megyében a két világháború között). E részben a szerző a gazdasági világválság és az országnak a II. világháborúba való belépése előtti korszakot elemzi iparáganként. Mindenütt utalást találunk a munkásmozgalom tolnai eseményeire is. A dolgozat jól mutatja, az ipartörténet feltárása az alapvetően mezőgazdasági foglalkozású megyékben is múlhatatlanul szükséges. T. Mérey Klára szinte minden számba jöhető írásos forrást feldolgozott, mégis több kérdésnél visszaemlékezők információira kellett támaszkodnia, mert sem az iratok, sem a sajtó nem nyújtott fogódzót. A gazdasági szervek iratai más megyékben is hasonlóan hiányosan vagy egyáltalán nem kerültek levéltárakba, így a feldolgozásnál mindenütt gondolni kell a visszaemlékezők adatainak összegyűjtésére is. A kötetben három tanulmány foglalkozik a felszabadulás utáni Tolna megye társadalmi, gazdasági változásaival. Somi Benjáminná A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében (1959—1961) című tanulmányában a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezésével foglalkozik. A szerző vázolja a tsz-mozgalom 1959 előtti helyzetét, majd ismerteti a három szakaszban végbement kollektivizálás lefolyását. Sorsdöntő változás volt ez Tolnában is, bizonyítja a dolgozat, amelyben a sikerek mellett a gondokról, megtorpanásokról is olvashatunk. A szervezés tolnai sajátosságai, a párt politikájának a helyi viszonyoknak megfelelő alkalmazása is jól látható a dolgozatból. Sominé a munkához elsősorban az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívuma anyagát használta fel, ami jól mutatja, hogy a korszak legfontosabb problémáira a választ elsősorban a pártszervek irataiban kell keresnünk hasonló anyaggyűjtés kapcsán. A tanulmány függelékében a tsz-ek 1960-tól történt egyesüléseinek adatait és a megye szövetkezeteineknévsorát adja. Tolna megye fejlődésének egyik kulcskérdése az iparosítás, látjuk Ambrus Attila tanulmányából, amelyben a felszabadulástól eltelt három évtized ipartörténetét foglalja össze. Harminc év alatt a megye iparosodása rohamos fejlődésen esett át, bár a felszabadulás előtti üzemek államosításán és a KTSZ-ek szervezésén kívül az ötvenes évek döntő változást nem hoztak. 1960 után indult meg az az iparfejlesztés, amely a hetvenes években igen intenzívvé válva napjainkig is tart. Az iparfejlődés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése a felszabadulás utáni társadalmi struktúraváltozás két nagyon lényeges eleme. Ezért az előbb említett tanulmánynak mintegy folytatása Máté János Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felszabadulás után című dolgozata. A mai Tolna megye tükre ez a közlemény. Olyan tükör, amely segít visszapillantani a múltba, ugyanakkor csillogó felületén a jövő körvonalai is szemlélhetők. Az előbbi hét kötethez hasonló ízléses kiállításban megjelent munkák anyagát közel három ívnyi fekete-fehér illusztráció teszi szemléletessé, összességében nyugodtan megállapíthatjuk tehát, a tanulmányok minősége és tematikája követendő példa lehet valamennyi helytörténeti kutatónak vagy alkotói munkaközösségnek. Jároli József 712