Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - IRODALOM - Jároli József: Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. Szerkesztő: K. Balogh János. Szekszárd, 1978. / 710–712. o.

tása lett a következménye. Az új testület megkezdte ugyan a földosztás felülvizsgálását, miután azonban a két testület pártösszetétele nagyon eltérő volt, s kapcsolatuk egyre inkább a pártok közötti politikai harcok szférájába került át, az eredeti feladat végrehajtása csak vontatottan haladt. Szól a szerző a volt tulajdonosok földvisszaszerző törekvéseiről, amelyeket 1947-ben a telekkönyvezessél, azaz az új gazdák birtokba helyezésével véglegesen sikerült elhárítani. Ezután a termelés földosztást követő kibontakozásáról olvashatunk, megtudva, hogy az ismert nehézségek (vetőmag-, igaerőhiány stb.) mellett hogyan akadályozta a termelés, fellendülését a földhöz jutottak egy részének a termelésben való járatlansága. A kiadványt gazdag adattár zárja, melyben Gyarmathy Zsigmond a megyei szövetkezeti mozgalom Űj Magyar Központi Levéltárban található forrásait, László Géza az ugyanezen témakörre vonatkozó bibliográfiát, Bodnár Sándor pedig a megyei termelőszövetkezeteknek a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban fellelhető részletes fondjegyzekét teszi közzé. összegzésképpen csak annyit, hogy hasonló szempontok szerint készülő tematikus kötetek sokaságára lenne szükség, s ezért mindenképpen üdvözlendő egy ilyen jellegű kiadvány megjelenése. Viszont gondos szerkesztéssel igyekezni kell elkerülni az e kötetben fellelhető szükségtelen átfedéseket, s mindenképpen előnyösebb, ha a megjelenő tanulmányok legalább közelítőleg azonos nívón mozognak. Gyarmati György TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL VIII. Szerkesztő: K. Balogh János, Szekszárd 1978.440 p. A korábbi hét kötet jó hagyományait folytatva, csaknem 40 íves, vaskos kötetet tett le ismét a Tolna megyei Levéltár a történetírás asztalára. A tanulmányok időben a megye történetének négy évszázadát ölelik fel. (A török hódoltságtól az 1970-es évek közepéig.) A közölt nyolc dolgozat tematikailag is igen változatos. Közigazgatás-, gazdaság-, társadalomtörténeti munkák adnak igen plasztikus képet a tolnai nép közel- és régmúltjáról. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában című tanulmányában a legújabb kutatások és az eddigi irodalom eredményeit számba véve rajzol igen színes képet az időben tőlünk távoli, de a megye múltjára nézve sorsdöntő korszakról. A dolgozat a hódoltság történeti előzményeinek bemutatása után a Duna menti helységek török kori leírását adja, a különböző összeírások és a tájon egykor átutazók beszámolói alapján. Az anyag fő része a kettős adózás bemutatása. A magyar földesurak a végvári vitézek kardjának segítségével préselték ki a jobbágyokból a járandóságot. A török állami adókezelés valamivel kíméletesebben, kifinomultabb módszerekkel szerezte meg a ráják adóját. Az adók beszedését végző ún. vállalkozói (adóbérlői) 710