Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok az Általános Munkásegylet és a hűtlenségi per történetéhez, 1872 / 653–669. o.

nyilt lázadásra izgatott. A pesti általános munkás egylet több tagjai magukat több külföldön tartózkodó ismert munkás agitátorokkal levelezési összeköttetésbe levén; célul tűzték ki, hogy a social-democraticus elvek terjesztése által az úgynevezett „Népállamot" vagyis a „Communismust" a fennálló monarchiái kormány forma megbuktatásával emeljék Magyarországban uralomra. Ily célból levelek váltattak, Raspe, Oberwinder, Bornhorst, Brake, Szaeveke, Schmidt, Kiegel, Scheu, Hartung, Prjue, Kölsch, Tink, Scháfer, és Stasser ismert munkás agitátorokkal, és külföldi munkás egyletek tagjaival, hasonlóan levelek váltattak: Becker Fülöp Jánossal, a Genfben székelő nemzetközi központi szövetség osztály elnökével, Bachrueh Henrikkel, a „Section Alemanne de Paris" cimü International egylet titkárával, továbbá Sorge F. A-val Amerikában a New-Yorki általános német munkás egyletnek levelező titkárával, és Marx Károlylyal Londonban székelő nemzetközi központi szövetség titkárával.

25 A levelek és kiáltványok, valamint lázitó röpiratok, részint ügynökök által, részint postán küldve érkeztek, New Yorkból, Londonból, Bruxellesből, Genfből, Zürichből, Cairóból, Berlinből, Braunschweigból, Hamburgból, Eisenachból, Reichenbergből, Gráczból, és Wienerneustadtból, illetőleg az ott tartózkodott international tagoktól. Magyarországban pedig a már fent körülirt elvek elérése végett, a pesti általános munkás egylet némely tagjainak közreműködésével fiók egyletek is alakitattak, melyek az egész országot behálózták, mely fiók egyletek tagjai a Pesten székelő általános munkás egylethez való tartozásuk elismeréséül egyleti tagokként három krajcárt fizettek havonként a központi pénztárba, mely eként Öszszegyüjtött pénzből a külföldön munka szünetelő munkásoknak küldetett esetről esetre segélyezés, valamint viszont a pesti munkás szünetelők is a külföldön létező munkás egyletektől nyertek segélyezést. A munka szünetelések létre hozása az egylet programmjába vétetett fel, azon okból, hogy a munkások ha majd a munka szünet által kenyér kereseti forrásaik elapadnak, és a nyomor beköszönt: a pártvezérek által tervezett communisticus irányú lázongó mozgalmaknak annál könnyebben megnyerhetők legyenek s ily célból különösen a földműves osztályból s vagyontalan szolgákat a társulat tagjaiul megnyerhetni törekedtek, a nép között a vagyon közösséget, és nép államot hirdető, és a részletekben ismertető kiáltványoknak a nép közt történt ingyen kiosztásával, mely kiáltványok az országban divó különböző nyelvekre fordítva, külön füzetkékben nyomtatva osztattak szét, minek Magyarországon azon eredménye lett, hogy az egylet az ország különböző vidékein működésének rövid ideje alatt 3000-et felülhaladó tagot toborzott, s communisticus törekvéseinek megvalósítására legalkalmasabb eszközül a katonaságnak eskü szegesre leendő csábítását jelölte ki. A fenntebbi bűnös törekvések miatt a bünfenyitő vizsgálat meginditatván, a megtartott házmotozások alkalmával lefoglalt levelezésekből kiderült, hogy a socialismus, és communismus a hazájukból részint törvény által számkiüzött, részint önkénytes száműzetésben élő egyének által erősbbülve Londonban az általános munkás szövetség központját teremte meg; melynek egyik szakosztálya Genfben székel, egy másik szakosztálya pedig Parisban „Conseil foederal" cim alatt működött, mely utóbbinak az iratok tanúsága szerint a párisi „Commune" egyénei közül Briosne, Chassin, Frankéi, Varlin, 661