Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok az Általános Munkásegylet és a hűtlenségi per történetéhez, 1872 / 653–669. o.

Tóth Róbert ADALÉKOK AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET ÉS A HŰTLENSÉGI PER TÖRTÉNETÉHEZ 1872 Marxista történetírásunk tisztázta az Általános Munkásegylet történetét, kapcsolatait az I. Intemacionáléval, továbbá az ún. hűtlenségi per lefolyását. Nemes Dezső, Erényi Tibor, Kemény G. Gábor és S. Vincze Edit munkái

1 behatóan elemezték az Általános Munkásegylet tevékenységét. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a szakirodalomban eddig még nem közölt nyolc fonás segítségével árnyaltabbá tehetjük az Általános Munkásegylet történetét tárgyaló irodalom megállapításait. Az alábbiakban — betűhíven — publikált nyolc irat közül jelentőségével két forrás emelkedik ki. Egyrészt a pesti királyi főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez, melyben az I. Internacionálé magyarországi tevékenységéről számol be.

2 Másrészt e jelentés 2. számú melléklete, a hűtlenségi perben a Pesti királyi ítélőtábla által hozott 1872. október 2-i (második) ítélet.

3 Érdekes mozzanat, hogy míg a hűtlenségi perben a Pesti királyi törvényszék által hozott 1872. április 304 (első) ítéletet, valamint a királyi Kúria 1873. január 29-i (harmadik) ítéletét „A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai" című forráskiadvány

4 közli, addig a Pesti királyi ítélőtábla 1872. október 2-án kelt (második) ítéletét csak S. Vincze Edit használta fel „A hűtlenségi per. 1871—1872." című monográfiájában.

5 Szerényi Imre és Urbán Károly állapította meg „A párt levéltári anyagáról és öszszetételérőr' szóló tanulmányában, hogy „A magyarországi munkásmozgalom kezdeti korszakának levéltári forrásai igen hiányosak és esetlegesek. (...) az idők folyamán a források nagy része megsemmisült, amint ez például a hűtlenségi perre vonatkozó levéltári források esetében történt."

6 A hűtlenségi perben a Pesti királyi ítélőtábla által hozott 1872. október 2-i (második) ítélet indoklásként — éppeit az Általános Munkásegylet megsemmisült irataiból, eredeti német nyelven

7 — részleteket idéz az Általános Munkásegylet vezetőinek a külföldi szocialistákkal folytatott levelezéséből, valamint az I. Internacionálé Magyarországra küldött manifesztumaiból. Mint ismeretes, a Pesti királyi törvényszék ítélete a vádlottakat — Politzer Zsigmond kivételével - felmentette. „Ellenben Politzer Zsigmond ... a kir. felség elleni bűncselekmény által elkövetett hűtlenség bűnében bűnösnek találtatik s ezért a múlt évi jun. 23. f. é. hó 29-ig tartott vizsgálati fogságának büntetésül lett beszámításán felül még a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 havi börtönnel fenyíttetik . .. "

8 653