Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Bariska István: A Tanácsköztársaság iratai és helyi szervezetei Kőszegen / 65–79. o.

Bariska István A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IRATAI ÉS HELYI SZERVEZETEI KŐSZEGEN A kőszegi polgármesteri hivatal 1918/19-es regisztratúrája csak töredékesen maradt fenn. Az ellenforradalmi rendszer nemcsak a Tanácsköztársaság, hanem a polgári demokratikus forradalom helyi történeti forrásaival szemben is szélsőségesen intoleráns volt. Bizonyos értelemben szerencsésnek kell tartanunk magunkat, hogy a nyomtalanul eltűnt 1919-es irattári anyagnak legalább a segédlete megmenekült a pusztulástól, hiszen belőle némi­leg rekonstruálható az anyag egykori gazdagsága. Ezt az előnyt azonban hajlandóak vagyunk elfelejteni, hiszen az iktató mégoly gazdag tárgyi rovata sem tud kárpótolni akár egyetlen megkerült fonást sem. így aztán levéltárosok, kutatók is inkább kese­rűen forgatták a segédleteket, amelyek adatai csak növelték a tényleges veszteség nagy­ságát. Ezt legfeljebb a kőszeg járási főszolgabírói hivatal, nem utolsósorban a vasi alis­páni regisztratúra vonatkozó forrásaiból lehetne pótolni, nem beszélve bírósági iratok feltárásának nyilvánvaló nyereségéről. Az 1970-es évek elején, nem sokkal a Vas megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárá­nak megnyitása után (1971) azonban igazi meglepetés érte az intézetet. A városi tanács egyik tisztviselője páratlan értékű dokumentumokat bocsátott a levéltár rendelkezé­sére. A Tanácsköztársaság egyik kőszegi funkcionáriusának családi hagyatékából elő­került munkástanácsi és direktóriumi ülésjegyzőkönyvekről, a Kőszeg járási politikai megbízott iratairól, valamint a Kőszegi Járásbíróság iratairól volt szó, olyan iratokról, amelyek azóta önálló tanácsköztársasági fondot képeznek. Amilyen reménytelennek tűnt a kutatás számára, hogy valaha is előkerülhetnek a polgármesteri hivatal iratai, olyan osztatlan volt az öröm levéltáros és kutató számára a Tanácsköztársaság kőszegi dokumentumainak váratlan előkerülése. A források egy igen kis hányada a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt és annak bukása után keletkezett. Semmi sem indokolta azonban azt, hogy mereven elkülönítsük azokat a Tanácsköztársaság alatt keletkezett anyagtól, sőt bizonyos személyi és tárgyi összefüg­gés alapján az egész anyagot a Tanácsköztársaság fondjában hagytuk. így jártunk el dr. Halász Józsefnek a Kőszegi Járási, valamint Kőszeg Városi Munkástanácsa elnöké­nek esetében is, aki 1919. március 2l-e előtt a város helyettes polgári biztosa volt, sőt dr. Obál Béla Vasvármegye kormánybiztosa 1919. március 21-én Kőszeg rendőrkapi­tányává nevezte ki. Dr. Halász József Vasvármegye Direktóriuma Kőszeg járási politi­kai biztosaként érkezett vissza Kőszegre 1919. március 27-én, s mint ilyen alakította meg a kőszegi munkástanácsot. Ezért indokolatlannak tartottuk, hogy ennek a központi 65

Next

/
Thumbnails
Contents