Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Hegedűs László: Egy Anjou-kori összeírás nyomában: a tolnai és a regölyi főesperesség / 579–584. o.

Hasonlóképpen Miklós cikádori' apát úr, a ciszterci rendből, megesküdvén vallja, nem hiszi, hogy apátsága többet ér 40 márkánál, márkánként 48 garassal számolva. A pécsi püspökségben van. Fizet 8 márkát, mely kitesz átszámítva 6 budai márkát és 48 garast. A koromzói István apát fizet 30 báni dénárt. Az iváni apát fizet 120 báni dénárt. András apari provinciális fizet 2 bécsi márkát. Tői priorja (Kónyi környékén) fizet 83 báni dénárt. A madocsai benedekrendi apátság nincs beírva. (A szerző fordítása.) Szekszárdot s néhány kimaradt helységet kivéve, itt van az akkori Tolna megye egész lakossága, hiszen a nem templomos helységek, filiák is ide fizettek. A tolnai főesperesség területén (74 helységben) 3590—5380 háznépet tudunk öszszeszámolni, ezek szerint 17 950—26 900 főnyi népességet. A regölyi főesperesség területén (Töllel együtt) 68 templomos helységet írtak össze. Itt összeszámoltunk 2045—2600 háznépet, vagyis 10 000—13 000 főnyi lakosságot. Szekszárdra, Madocsára s néhány kimaradt helységre 2000 főt számítva, Tolna megye összlakossága lehetett 30 000-40 000, talán 35 000 főnyi népesség. Források Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé. Series I. Tomus 1. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II—III. kötet Kovacsics József: Magyar történeti demográfia. Budapest, 1963 Makkai László:Pest megye története 1848-ig. Budapest, 1958 Gyorffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I—II. Budapest, 1892 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971 584