Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Hegedűs László: Egy Anjou-kori összeírás nyomában: a tolnai és a regölyi főesperesség / 579–584. o.

Hegedűs László EGY ANJOU-KORI ÖSSZEÍRÁS NYOMÁBAN A tolnai és a regölyi fó'esperesség 1332-től 1337-ig XXII. János pápa megadóztatta a magyar papságot, a Szentföld felszabadítása és megvédése érdekében. Itt Tolna megyében, vagyis a pécsi egyházmegye területén Raymondus Bonafato szedte a pápai adót. Néha annyira eltorzítja a magyar helyneveket, hogy a kutatónak sok fáradságába, fejtörésébe kerül kideríteni, melyik helység rejtőzik az eltorzított helynév mögött. Néhány példa a sok közül: Foth = Fadd, Mesk = Mözs, Chot = Taha, Rulin = Kónyi, Berloc = Biród. A papok a püspöktől ekkor még a tized negyedét kapták, Róbert Károly hivatkozik is erre egy 1313-ban kelt oklevelében: „salva quarta decimarum sacerdotibus ecclesiarum", vagyis: a tized-negyed az egyházak papságáé. Később a püspökök (és az érsekek) a tized nyolcadát, sőt tizenhatodat hagyták meg nekik,hiába zúgolódott az egyházmegyék papsága. A papok tizedük tizedrészét fizették az említett pápai célra. Azonban a főesperest a plébánosok fizették, fizetésük bizonyos százalékát (25 százalékot) kellett átengedniük a főesperes számára. Később egységesen 1 forintot vonnak le a plébánosoktól a főesperesnek. Meg kell mondanunk, hogy elég szegényes volt a falusi papok helyzete a főesperessel és a püspökkel szemben. Például a regölyi főesperes 1333-ban fél évre 7 márkát fizetett, vagyis 7 X 240 báni dénárt. Bár a következő fél évre már csak 2 márkát fizet, de akkor is volt 4 évre 90 márka fizetése, tehát egy évre esik 22 és fél márka, vagyis 88 aranyforint. A pécsi püspök évi jövedelme 8000 aranyforint volt. Igaz, neki volt kiadása: bandériumot kellett kiállítania. Nagyon sok plébános nem érte el az évi 1 márka, azaz 4 aranyforint tizedfizetést sem. Kiegészítésül ott volt a temetések, esküvők és miseszolgáltatások után kapott pénz is — és gazdaságuk is lehetett, azonban életmódjuk mindenképpen nagyon egyszerű volt a főpapok életmódjához képest. Ebben az időben 1 márka azaz 4 aranyforint volt egy ló ára, 15 báni dénár pedig a mai 2000 forinttal egyenlő értékű. Ilyenformán a reguni (regölyi) Lukács papnak, kinek 160 báni dénár volt az átlagos tizedjáruléka, a mai 22 000 forinttal egyenlő értékű tizedfizetése volt. Most bemutatjuk a pécsi egyházmegyéből Tolna megye két főesperességét, a tolnait és a regölyit (akkor regunit), vagyis az akkori összes templomos helységet, a papok nevével és befizetett tizedével. Tolna megye akkor nagyobb volt, mostani Somogy és Baranya megyei helységek is tartoztak a két főesperességhez. Viszont Simontornya a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Néhány akkori világi összeírás segítségével támpontot kapunk a helységenkénti lakosság létszámáról. Amennyi a befizetett báni dénár egy évi átlaga, egy és kétharmadszor vagy kétszer annyi a háznépek, 5 családtaggal számított kiscsaládok száma. Például a Bars megyei Keresnyén 1318 előtt 50 háznép lakott. Évi befizetett tizede 30 báni dénár. A Borsod megyei Mályiban 1268-ban élt 16 család. Az évi tizedátlag 579