Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - ADATTÁR - Erdődy Ferenc: Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez / 569–577. o.

ADATTÁR Erdődy Ferenc ADATOK A SOMLÓVARI KASTÉLY ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 1945-ben a vépi várból kiszórt iratok között válogatva és mentegetve, egy aktacsomagot is találtam, melyet régebbről is ismertem: dr. Giay Károly, édesapám titkárának az Erdődy kastélyokról összegyűjtött adatait. Giay Károly mint fiatal jogszigorló, 1884-ben már írt egy kis értekezést „ó és Űj-Somlyóvár" címen, amit azután később, levéltári kutatásai alapján még ki akart egészíteni, amire azonban már nem került sor, de a somlóvári levéltár iratait, leveleit, pénztárkönyveit stb. átnézte, és néhány papírlapon ceruzával készített magának jegyzeteket összefüggés nélkül, de úgy gondolom, hogy még így is sok értékes kiegészítést és adatot tartalmaznak, és kár lenne, ha ezeket a jövő részére nem tudnánk megmenteni: így megpróbálom a jegyzeteket időrendi sorrendbe hozni, értékelni, és saját megjegyzéseimet is hozzáfűzöm. A somlói építkezés gondolata és nagyrészt a kivitelezése is gróf Erdődy Károly nevéhez fűződik (1770—1833), az ő halála után, 1833-ban, fia, Kajetán folytatta a már fennálló épület díszítését és berendezését. Gróf Erdődy Károly anyagi körülményei jól konszolidáltak voltak. Ura volt elsősorban a jánosháza-somlói birtoknak, amelyhez tartozott Alsó Ság, Szergény, Vashosszúfalu, Hosszúpereszteg, Berzseny stb., azután a vépi birtok fele, amelyhez tartozott Szőllős és Pecöl, Monyorókerék fele, Horvátországban is voltak birtokai: Császárvár, Obres, de talán jelentősebb volt még a morvaországi Holleschau birtok, melyet anyjától, szül. gr. Nádasdy Borbálától örökölt. Ez utóbbi birtok, híres szép kastélyával, az akkori időknek megfelelően, mintabirtoka lehetett. A somlóvári gazdasági levéltár egy egész szekrénye őrizte a holleschaui birtok számadásait, levelezését, ami, sajnos, mind elveszett. Az iratok nagy része német nyelvű volt, hisz odavalósiak, németek és csehek voltak a gazdasági alkalmazottak. A magyar és horvátországi birtokok gazdasági iratainak egy részét is németül írták, a gazdatisztek, erdősök, kertészek stb. neve elárulja, hogy valószínűleg őket is Holleschauból irányították ide. Erdődy Károlynak szép és jól kezelt birtokai voltak, de nem volt neki vidéki tartózkodási helye, kastélya. Sopronban és Bécsben háza volt, Holleschauban kastélya, de az messze Morvaországban: Jánosházán egy régimódi, erődített, bástyás, szűk és kicsi vára, a somlóhegyi régi vár, mint tartózkodási hely nem jöhetett számításba, Vép és Monyorókerék csak felerészben az övé, Császárvár hasonlóan messze volt, lent Horvátországban, így megértjük, hogy egy szép, erdő-mezős, romantikus tájon fekvő, a kor ízlésének megfelelő, klasszikus stílusú kastély építését határozta el. A napóleoni háborúk után szellemi téren és a művészetben is új irányzat jelent meg. Ennek az irányzatnak, a klasszicizmusnak 569