Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bánki-Horváth Mihályné: A levéltár és a levéltáros munkakörének alakulása Kiskunfélegyházán / 557–563. o.
1952. november 1-én a levéltárak államosítása eredményeként létrejött Kecskeméti Állami Levéltár felügyelete alá helyezték a kiskunfélegyházi levéltárat. Most már eltekintve az anyakönyvi másodpéldányok vezetésétől, kizárólag levéltári természetű munkával foglalkozhatott volna a levéltáros. Félegyházán e rendelet hatása is egy éves késéssel jelentkezett. 1953-ban vette át a LOK levéltári státuszba Szabó Sándort, aki korábban az Igazgatási Osztály előadójaként a levéltárt is kezelte. Ettől kezdve kizárólagos feladata a levéltár kezelése lett. Szabó Sándor kezdte el rendezni a háború évei alatt összekeveredett iratokat, amelyek egy része hamarosan kutathatóvá vált. A szerveknél levő iratok megmentése érdekében kiemelt feladat volt a gyűjtőterületi munka. A régi jogbiztosító szereppel szemben előtérbe került a levéltár szerepe a történettudomány szempontjából. A kutatószolgálat megindulása mellett megkezdődött a közművelődési tevékenységbe való bekapcsolódás is. 1962-ben Kiskunfélegyházára szállították a kiskunhalasi városi levéltár anyagát. Ez maga után vonta egyrészt a munka szaporodását — ezért néhány évig segédlevéltárost is alkalmaztak —, másrészt a kutatói kör mind személyi, mind tematikai kiterjedését. A 112/1968. (M. K. 3.) MM számú utasítás a levéltárakat 1968. január 1-i hatállyal a területileg illetékes megyei tanácsok felügyelete alá helyezte. Ettől kezdve a kiskunfélegyházi levéltár a Bács-Kiskun megyei Levéltár részlege j fenntartását a Bács-Kiskun megyei Tanács biztosítja. A levéltárosok munkakörének alakulását a ma is érvényes 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet szabályozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kibocsátott rendelet 6. §-a szerint: „a levéltár tudományos intézmény, amely fogszabályban meghatározott keretek között igazgatási feladatokat is ellát". Feladata a levéltári anyag őrzésén, kezelésén kívül annak kutatásra alkalmassá tétele, a kutatás egyéb feltételeinek biztosítása, a tudományos kutatás végzése és eredményeinek közzététele, valamint a népművelési tevékenység segítése. E rendelet szellemének megfelelően végzem munkámat, amelyet 1974-ben vettem át a 20 éves levéltárosi tevékenység után nyugalomba vonult Szabó Sándortól. A városi archívum kialakulásától napjainkig eltelt idő alatt a levéltáros munkaköre sokszor elszakadt a levéltártól, és erősebben kapcsolódott a közigazgatáshoz. Eltekintve Honthy László pár éves tevékenységétől, csak a felszabadulás után nyílt lehetőség teljes értékű levéltári munka végzésére. Hasonló hullámzást mutat a levéltári anyag kutatásának, illetve kutathatóságának lehetősége. A közművelődésbe való bekapcsolódás pedig csupán 1953 után vált lehetővé. Ettől kezdve nemcsak a félegyházi, hanem általában a levéltárak közművelődési tevékenysége, a nagyközönséggel való kapcsolata tervszerűbb és elevenebb lett. Jegyzetek 1 BkmL-Kkfh. Protocollum 4.303. p. 2 Ebben az időben egyes városokban, főleg a szabad királyi városokban nemcsak levél562