Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bánki-Horváth Mihályné: A levéltár és a levéltáros munkakörének alakulása Kiskunfélegyházán / 557–563. o.

A levéltárosi tisztség kialakulása után kiadott városi szabályrendeletek, szolgálati utasítások részletes munkaköri leírásokat nem tartalmaznak. Az 1885-ös szervezési szabályrendelet foglalkozott először külön paragrafusban a levéltárnokkal. Meghatározták, hogy: ,A levéltárnok mint a városi levéltár őre, a városi levéltárt rendezni és rendben tartani, a folyó ügyeket irattározni köteles, a befolyt ügydarabokhoz az előiratokat csatolja, esetleg használat végett térítvény mellett az előadó tisztviselőknek kiadja; a levéltárban levő jegyzőkönyvek és egyéb ügyiratok megtekintését magánfeleknek megengedi, s azokról másolatokat, illetve kivonatokat adhat. A másolatok és kivonatok kiírásáért ívenként 1 ft-ot, hitelesítéséért 50 kr-t szedhet."

11 A levéltár főfelügyelője a főjegyző volt. Munkakörének meghatározásánál tehát inkább az irattárosi teendők ellátása kapott hangsúlyt. A következő, 1889-es szervezési szabályrendelet a levéltárnoki állást 8 gimnáziumi osztály elvégzéséhez kötötte, és szűkítette hatáskörét, mivel a későbbiekben másolatokat csak a polgármester engedélyével adhatott ki. Magánfeleknek az ügyiratokba való betekintéséről ebben a szabályrendeletben már nincs szó. A rendezést még megemlítették, de a hangsúly már teljesen az egyéb feladatok ellátásán volt. Kötelezték a szabályrendeletek nyilvántartására és egyéb nyilvántartások vezetésére. Ezeken túl: „mint az iroda főnöke, a mellé rendelt írnokok segítségével teljesiti az összes irodai teendőket. Közvetlen felelősséggel tartozván mindazon mulasztásokért és károkért, a melyek az iroda késedelme, szabálytalan eljárása vagy tévedése folytán előállnak"}

% Ugyanekkor a levéltáros az árvaszéknek is alárendeltközege. Honthy László után Nagy Ferenc László lett a levéltárnok, aki 1923-ig, 39 évig töltötte be a tisztséget. A levéltár tényleges rendezésében azonban Honthy pár éves munkássága többet jelentett, mint Nagy Ferenc 39 éve, akinek munkaideje 90%-át az irodai feladatok töltötték ki. Hatásköre egyre korlátozottabb lett, részben a polgármestertől való függés, részben a főjegyzőnek való alárendeltsége önállóságát terjesen megsemmisítette. Tehetetlenségében 1895-ben a közgyűléstől kérte munkakörének részletes szabályozását. Kérvényének előterjesztését a polgármester durván visszautasította. „Figyelmeztetem — írja —, hogy tévedésben él midőn azt hiszi, hogy ő önálló hatáskörrel eljáró tisztviselő. A levéltárnok a szabályrendelet értelmében tőlem köteles utasításait kérni és utasításaim értelmében köteles eljárni. Célttévesztett törekvés tehát a közgyűlés határozatát kérnie."

19 Ekkor már fizetése is a legalacsonyabb volt az elöljáróság tagjai között. Az új szervezési szabályrendelet jóváhagyása előtt megpróbált változtatást kiharcolni, hogy megszabaduljon a kettős felügyelet és utasítások alól, de törekvése eredménytelen maradt. Feladatai között a tényleges levéltárosi teendők továbbra is háttérbe szorultak. 1914-től a levéltárnok a jogügyi osztály keretébe tartozott, képesítését az 1883. évi I. te. 13 § 3. bek.-ben foglaltak szerint követelték meg. A levéltárnok mellé segédlevéltárnoki állást is szerveztek, tőle főgimnáziumi érettségi meglétét kérték. Polgármesteri engedély mellett ismét megengedték a levéltárnoknak, hogy személyes ellenőrzés mellett a kívánt iratokat magánfeleknek megmutathassa, a mai értelemben vett kutatószolgálat megindulására azonban gyakorlati lehetőség nem volt. Nagy Ferenc László 1923-ban bekövetkezett betegsége után ideiglenesen két évig Fehér Ferenc okleveles népiskolai tanító személyében helyettes levéltárnokot alkalmaztak. 160