Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vass Előd: A török iratok gyűjteménye a Magyar Országos Levéltárban / 541–556. o.

darabot ismerünk; részben az U 40 és U 318 törzsszámú fondokban, részben az R 315, Török iratok gyűjteményében. Fekete Lajos föle véltáros 1937. évi törökországi útjáról az Isztambuli Top Kapi Seray Müzesi iratanyagáról készült fényképmásolatokat hozott magával, ezek a korábbi gyűjteménybe viszont már nem kerültek bele. Ezeknek a fényképmásolatoknak a számáról és sorsáról ma már semmit sem tudunk, valószínűleg 1945 januárjában jelentős részük elégett,

20 Ha a korábbi gyűjtemény publikáltságát megvizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy szinte publikálatlanul égett el 1945-ben, mivel az 1895-1945 között kiadott oklevéltárak nem említik. A MNM és az OL irataiból az 1945. évi tűzvészig egy-két jelentős forrásközlésről tudunk. Ezek között említhetjük meg Takáts Sándor—Eckhardt Ferenc—Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése 1553—1589. I. köt., Budapest 1915. című munkáját, valamint Szalay Ágoston Négyszáz magyar levél a 16. századból 1504—1560, Pest 1861. című korábban megjelent kötetét. A fenti kötetben a budai pasák levelezésében 135—143. sorszámokon közölt Szokolovics Musztafa pasa levelei a közlés hivatkozása szerint a MNM Könyvtára Levéltári Osztályának Személyek szerinti gyűjteményének iratai között voltak. Amint látjuk, Szokolovics Musztafa budai pasa leveleit sem a Török iratok gyűjteményében őrizték, hanem a „Személyek szerinti" gyűjteményben. A fenti legjelentősebb oklevéltárakban a korábbi török iratok gyűjteményéből tehát egyetlen darab sem került kiadásra. Fekete Lajos Bevezetés a hódoltság török paleográfiájába, Budapest 1926. című jeles munkájában a 28. sorszám alatt II. Szelim szultán egyik Drinápolyból, 1568. febr. 3-án kelt beratját közölte, amit közlésre a MNM Törzsanyagából emelt ki, tehát nem a török iratok gyűjteményéből.

21 A MNM Könyvtárának Levéltári Osztályán vezetett növedéki naplók feljegyzéseiből beérkezésük sorrendjében a korábbi török iratok gyűjteményének 1945-ben elégett iratanyagát megkíséreljük rekonstruálni. Azonban a beérkező iratok növedékénél nem minden esetben tüntették fel azok részletezésében a benne levő esetleges török iratokat, pl. a családi levéltárak vagy magángyűjtemények esetében. Ha viszont feltüntették egy-egy esetnél a török iratokat, azok még nem biztos, hogy a török iratok gyűjteményébe kerültek elhelyezésre. A MNM Könyvtárának Levéltári Osztálya növedéki naplóiba 1873—1933 közötti időszakban 50 alkalommal mintegy 441 darab török irat vagy török levél átvételét jegyezték be. Ezek közül 123 darab török iratról tudjuk, hogy a korábbi török iratok gyűjteményébe be sem kerültek, mivel jelenleg is megvannak. így biztosan következtetünk arra, hogy az 1945 januárjában elégett török iratok gyűjteménye mintegy 318 darabot őrizhetett.

22 A fenti növedéki naplókban 1873—1933 közötti időszakban feljegyzett török iratok a következők voltak. Az alábbiakban a feljegyzések időpontját, a beadó nevét s az iratok darabszámát kurzívval jelöltük, az iratok évkorét, esetleges tartalmát pedig alatta ismertetjük. 1. 1873: Érdy Kálmántól 7 darab török irat

23 1619 XII. 17: Zülfikár esztergomi szandzsákbég Thurzó György nádorhoz írt levele Fáncsy Ferenc ügyében, 545