Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Vadász Géza: Fejér vármegye nemességi iratainak gyűjteménye / 523–540. o.

Végül hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy a nemesség lajstromához sem azt nem szükséges hozzáírni, hogy a deputatio munkája a jövőre nézve nem lesz elegendő a nemesség bebizonyítására, sem pedig azt, hogy próba gyanánt szolgálhat. A nemesi lajstrom készítésekor elővették az 1754-ben összeállított regestrumot, amelyet akkor a Helytartótanács elé terjesztettek. Az 1818—1854-ig terjedő időszakra vonatkozólag pedig a jegyzőkönyvekből gyűjtötték ki az ezen idő alatt a megyében publikált nemesek neveit. Az így készült lajstromot azonban nem lehetett használni nemesi felkelések, tisztviselőválasztások alkalmával, sem a terhek elosztására. Oka: a lajstrom ugyan hiteles, de kimaradtak belőle mindazon nemesek, akik 1754 óta mint donatariusok Fejér megyébe szakadtak, mivel csak a publikáltakat írták bele. A régi lajstromba foglalt személyek közül legtöbben meghaltak már ekkorra, abból tehát az 1818-ban élő örökösöket nem lehetett kikeresni. Arra viszont törvény szerint senkit kötelezni nem lehetett, hogy vagy — donatarius lévén — adománylevelét előmutassa, vagy nemesi szabadság gyakorlásában levő más nemes azon régebbi (1754-es) lajstromba foglalt nemzetséghez kapcsolja magát, így az új lajstrom az 1818-ban életben levő nemesség számát nem mutatta. A későbbiekben publikáltakat időről időre beírták. A felsoroltakon kívül található levéltárunkban „Fejér megye nemességének és felkelő nemes seregnek összeírása 1813". Végül fellelhetők még nemesi összeírások a következő esztendőkből: 1817, 1821, 1828, 1832, 1836, 1839, 1840, 1843. Jelentősek a jobbágytelket bíró nemesek összeírásai 1848-ból. 1787-bol fennmaradt a megye birtokos nemeseinek összeírása a hozzájuk tartozó községek és puszták neveivel, több birtokos jól kivehető címeres pecsétjével együtt. A nemesi összeírásokból kiderül, hogy egy-egy községben hány taxás-nemes található, mennyi taxát fizetnek; mennyi a díjazott hivatalnokok (officiales salarisati) száma, milyen jövedelemmel rendelkeznek, és évi fizetésük után mennyi hozzájárulással tartoznak (adjutam insurrectionalem) az insurrectio alkalmával; kik és mennyi árendát bírnak a helységben. Az összeírások az extraserialisták: uradalmi tisztviselők, prédikátorok, iskolamesterek évi fizetését is tartalmazzák. 20. Királyi címeres levelek, nemesítő címeres levelek (litterae annales = nemesi fegyverlevél): mivel eddig az armálismásolatok gyűjteményéről levéltárunkban kimutatás nem készült, közzéteszem azok leltárát is. Ezek a másolatok úgy jöttek létre, hogy amikor valamely család kérte a megyétől nemességéről szóló bizonyságlevelét, akkor a nemességről ügyelő deputatio (Deputatio nobilitaris), amely ügyével foglalkozott, elrendelte: ,3a a folyamodók az előmutatott eredeti nemesi levélnek párjával akarnak élni, teljesítsék a lemásolást a királyi resolutiók szerint a törvényszék által, mivel ezen egy esetben a különben mindenütt hiteles legale testimoniumnak (törvényes bizonyságnak) comportálása (beadása, összehasonlítása) nem elégséges." (1830. Deput. nobilitaris) A nemességet vizsgáló kiküldöttség jegyzőkönyvei szerint ahhoz, hogy jobbágy armálist szerezhessen, először engedélyt kellett kérnie földesurától. így járt el például Németh István, aki gróf Eszterházy József örökös jobbágya volt. Csak azután szerezhette meg a császártól a nemesítő címeres levelet, miután 1721-ben megkapta az engedélyt, a gróf pedig előzőleg manumittálta, fölszabadította. 535