Levéltári Szemle, 29. (1979)
Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Tilcsik György: A középbirtokos Máriássy család birtokigazgatása és erdőkezelése, 1841–1863 / 499–522. o.
41 MOLP1193 21.cs. 42 Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy az adott területről az összes fát kivágják vagy fűrészelik, majd ezután a tuskókat is rövidesen kitermelik. A Máriássyak erdőinek esetében erre az eljárásra következtethetünk abból a forrásokban is többször említett tényből, hogy tőkéket csak a legújabb vágásokból engedtek kitermelni. 43 Ismereteink szerint az erdő elsősorban vágással történő nevelése és felújítása az ún. szálas erdők (fenyőfélék, bükk, tölgy jávor stb.) esetében volt alkalmazható. (Vö. Beivinkler Károly: Erdőgazda. Elméleti s gyakorlati segédkönyv mezőgazdák, kezdő erdőszök, általában minden ügybarát s nagyobb földbirtokosok számára. Pest, 1853. Lukács L. ny. 5-27. p.) 44 MOLP491 31.k.vagy34.cs. 1852. márc. 29., 1853. máj. 1., 1853. jún. 30., 1858. júl.8. 45 MOLP 491 31. k. vagy 34. cs. 1847. ápr. 30., 1853. jún. 30., 1861. márc. 11. 46 Ez a viszonylag jelentős összeg az 1848—49-ben okozott erdei károkért járó hátralékos bírság volt. Adatok hiányában nincs tudomásunk arról, hogy ennek törlesztése vagy kiegyenlítése milyen formában történt meg. 47 Az akkori kiadás azért volt olyan magas a többi évhez viszonyítva, mert az 1853. június 30-án tartott családülésen a családtagok a zárgondnoki pénztárból származó 15 000 vft-ot osztottak szét maguk között, és így ez az összeg a pénztár kiadásai között szerepel. 48 Az erdei zárgondnoki pénztár kiadásai a közvetlenül az erdőket érintő ráfordításokból (erdei hajdúk számára fegyverek vásárlása, zárgondnoki fautalványok nyomtatása, erdőfelújítások, erdőfelmérések stb.) származtak. 49 A zár kimondását elrendelő, Lőcsén, 1861. ápr. 5-én kelt megyei határozat. Az 1861. júl. 17-én tartott családülés jegyzőkönyvének melléklete. (MOLP 491 34.cs.) so Uo. 51 MOLP491 31.k.vagy34.cs. 1852. márc. 29. és 1853. jún. 30. 52 MOLP491 31. k. vagy 34. cs. 1852. márc. 29. 53 Jelen dolgozatunkban elegendő adatszerűség hiányában nem foglalkozunk a család közös jövedelemforrásainak az erdei bevételeken kívül eső részével. s4 MOL P 491 31. k. vagy 34. cs. 1852. márc. 29., 1853. jún. 30., 1854. jún. 20., 1858. júl. 8., 1861. márc. 11., 1862. máj. 21. 55 A családtagok a közös pénztárból származó összegeket és a korábban említett számukra biztosított fajárandóságot ún. ,/amalitasi kulcs" szerint osztották fel. A kifejezés első tagja a latin ,,ramus, i, m." és a „ramale,lis, n." szavakból származik, melyek jelentése: ág, gally. A rendelkezésre álló pénzt vagy fát először a család két fő ága között osztották el egyenlő arányban, majd a további felosztás mellék-, majd azon belül oldaláganként történt, mégpedig az egyes közbirtokosoknak az arányosítási per során juttatott egyéni birtokarányuknak megfelelően. (Vö. 1836:12. te.) 56 MOLP 1193 20-21,cs. 57 A család az Iglói Takarékpénztárból 4000 oé. ft-ot, a Szepesi Káptalantól pedig 6000 oé. ft-ot vett kölcsön. Ebből 5500 oé. ft-ot - a Takarékpénztárnak 4000, 515
