Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Péter László: Egy falumonográfia tanulságai (Szőreg): Szőreg és népe. (Tanulmányok.) Szerk. Hegyi András. Szeged, 1977. / 447–474. o.

kellett volna a község műemlékeiről, az Árpád-kori templomromról, valamint a katolikus és a görögkeleti templomról, berendezésükről. Néhány nevezetesebb család genealógiája is a világosabb megértést szolgálta volna. A képek A képek Összegyűjtésével hasznos szolgálatot tettek a munkatársak. Nagy hiba azonban, hogy tájékoztató értéküket a szerkesztői ügyetlenség ismét lerontja. A képaláírások ugyanis elnagyoltak, elmulasztják a tüzetesebb meghatározást, amely pedig már a mai olvasónak is többletet adna, s még inkább az utókornak. Az 1. kép: Móra ásatás (helyesen Móra ásatása) Máderék kertjében. Kik azok a Máderék? A kötetből ez nem derül ki. S ha már hiányoznak az idevágó adatok a régészeti lelőhelyjegyzékben 3. sz. alatt szereplő tételből (64), legalább itt meg lehetett volna adni a pontosabb meghatározást: Móra ásatása 1927-ben Máder Ferenc (1866—1932) kéményseprő kertjében (Szív u. 6.). Ez vonatkozik az utána következő (2—6) képekre is, annyi módosítással, hogy némelyikük talán nem a Máderék, hanem Sztojkov Dusán (1877— 1954) szomszédos kertjéből (Szív u. 10.) való. Trogmayer Ottó kimutatta, hogy a mai romok nem a hajdani apátság, hanem későbbi templom romjai (64). A 8. sz. kép alá tehát nem lett volna szabad odaírni, hogy a monostor romjai. A 26. képen a szereplők meg vannak számozva. Kettőt én magam fölismertem: a 3. számú Matrisottó György tanító, a 4. sz. id. Bálint Ödön igazgató. A többit sem lett volna nehéz néhánv öregember, talán épp a kép meg nem nevezett adományozója segítségével azonosítani. Kársai András (sz. 1905.) az 1. számúban Simon István (1860—1939) kántortanítót ismerte föl. A 2. sz. Govrik Anna. A hitoktató segédlelkész akkor Faragó Mihály volt. A 6. sz. tanítónőnek csak vezetéknevére emlékszik: Martin. Dr. Gyuris Istvánné Kasza Ilona (sz. 1906.) pótolta a keresztnevet is: Martin Anna volt a tanítónőjének neve. A 28. kép alá, ahelyett, hogy Szőreg nevét emlegetik unos-untalan, pontosabb cím kívánkozott volna: A Szerb utca a községházával (a mai tanácsi kirendeltséggel) és a szerb templommal. A 29. kép tüzetesebb aláírása: A Szerb utca eleje a mai Hősök teréről nézve. A 34. kép alá legalább az igazgató (ifj. Bálint Ödön) és a tanító (Muszták Árpád [1900-1951]) nevét oda kellett volna írni. Esetleg az adományozóét (Kasza Ferencet, a kötetben előforduló kisbíró fiáét), vagy ha akad köztük közéleti, ismert személyiség, azét. Egyébként ez a kép nem „1928— 1929-ből" való, mint alatta szerepel, hanem — mint a képen jól olvasható, egészen pontosan: - 1928. november 11-én, A 35. kép aláírásában föl lehetett volna a gazda, Nedelykov Bogolyub nevét tüntetni. A keltezés is pontos az iraton: 1926. június 20. A 38. kép, a szőregi vöröskatonák csoportképe, szinte kiált az után, hogy tudjuk: kik voltak ezek név szerint? A 37. és 40.kép aláírásaiban pedig a még élő munkásmozgalmi harcosok születési éve hiányzik. Ha utóbb a néprajzi adatközlők képe alatt, helyesen, ott vannak, itt miért nincsenek? A 41. sz. jegyzői jelentés alól is hiányzik aláírójának, Frass Károlynak a neve. A 42. sz. alól Farkas Istváné, a 46. sz. alól Szalma Józsefé. A 48-50. kép alól is a szereplők 460