Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Péter László: Egy falumonográfia tanulságai (Szőreg): Szőreg és népe. (Tanulmányok.) Szerk. Hegyi András. Szeged, 1977. / 447–474. o.

Balázs Béla társaságában. Herrmann Antal egyetemi tanár is többször megfordult itt 1923 és 1926 közt: többek közt ő is köszöntötte Kovács Márton bírót, amiért 1923 vízkeresztjén megkapta a Faluszövetség oklevelét. Gunda Béla a harmincas évek elején gyűjtött néprajzi anyagot, három szőregi fényképfölvételét szintén a Néprajzi Múzeum őrzi. Mindezekről mit sem tud Szőreg monográfiája. De hiányoznak belőle olyan fontos adatok is, mint a határ változásai, útépítések stb. Szerkezet A történeti és a néprajzi rész kettéosztása szakszerűtlen. Ez azt sugallja, amit a cím is elősegít, mintha külön volna a községnek mint településnek, mint igazgatási egységnek történelme, és külön a népnek. Valójában a falu és lakói egész történelmük folyamán elválaszthatatlanok, s ennek megfelelően a nép életét is a történeti korszakok rendjében kellett volna a kötetnek bemutatnia. Az első időkben ez néhány bekezdésben, utóbb egyre bővülő fejezetekben lett volna megadható. Szerkezeti hiba a közlési sorrend is. A földrajzi neveket tartalmazó fejezetet — a hiányzó nyelvjárásleírással együtt — a kötet végére kellett volna tenni. Annyi haszna is lehetett volna, hogy számos nevet, amelyet Szabó József kifelejtett, de amely a többi szerző dolgozatában előfordul, legalább pótlólag tartalmazhatott volna az az egységes tárgy- és névmutató, amely fölöslegessé tette volna külön a belterületi és külön a külterületi földrajzi nevek betűrendes jegyzékét. Annál inkább, mert ez az elkülönítés önkényes és történetietlen, hiszen ami egykor külterület volt, később belterület lett, s így következetlenül az egyik név (pl. Zsidó-tanya) a külterületiek közt szerepel, az odavezető út (Zsidó-lejáró; tévesen bejárónak írva) a belterületiek közt. Hasonlóképpen zavaró, hogy a fölszabadulás utáni földreformról szóló fejezet megelőzi magát a fölszabadulást. így a kötet mesterségesen elszakít a valóságban kölcsönös függésben lefolyt eseményeket. Hogyan lehet Nagy Istvánnak a gazdasági élet megindításáról, a közellátás megszervezéséről írnia, ha említetlenül kell hagynia, amit Szabó István néhány lappal előbb írt a földosztásról? Szerkesztési hiba, hogy a különféle statisztikai kimutatások a tanulmányok zömében magában a szövegben szerepelnek, egyetlen kivétellel: a Horthy-korszak adatai a könyv közepébe tett Függelék (lucus a non lucendo?) cím alatt találhatók. Vagy ezeket is be kellett volna olvasztani a dolgozatba, vagy — még helyesebb lett volna — az egész kötet végén közölt függelékben valamennyi korszak azonos típusú adatát egyetlen időrendben/tehát áttekinthetően, a folyamatosságot lehetővé téve, adni. Ekkor legalább rákényszerültek volna a szerzők, hogy ahol nincs azonos típusú adatuk, ott tervszerűen keressenek, éppen azért, hogy az adatok ne lógjanak a levegőben, ne esetlegesek, véletlenszerűek legyenek, hanem összehasonlításra alkalmasak. Most az jellemzi ezeket az adatokat, hogy nem tervszerű kutatás, hanem véletlen találás eredményei. Pl. Bezdán Sándor szépen összeállította a bírók jegyzékét 1881 és 1917 között (142.). Hegyiek megadták az 1931. évi virilisták névsorát (162.). Minden fejezet kutatójának egységesen ezt kellett 450