Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Dóka Klára: A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban: a Körös-vidéki vízitársulatok iratai, 1851–1948 / 415–424. o.

szállási Ármentesítő Társulatot, A közös szervezet neve 1881—1889-ben Berettyó—Ivánfenék—Mezőtúr—Mesterszállási Társulat lett, és három osztállyal működött. 1889-ben, amikor az együttműködés a három osztály között még szorosabbá vált, az egyesülést Berettyó-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnak nevezték. 1895-ben a három osztály különvált, és létrejött az önálló Mezőtúr—Mesterszállási, Ivánfenéki és Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat. A Hosszúfoki Ármentesítő társulat 1852-ben tartotta alakuló közgyűlését, a hoszszúfoki, valamint a gyepes—határéri csatornák építése céljából. 1881-ben a Közmunkaés Közlekedésügyi Minisztérium elrendelte a Hosszúfoki és Nagyszalontai Ármentesítő Társulat egyesülését. A két társulat neve Bihar—Békési Egyesített Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat lett. 1885-ben szétválás következett be. A Nagyszalontai Ármentesítő Társulat a Sebes- és Fekete-Körös menti területek lecsapolása céljából alakult meg. A szétválás után, 1885-től a Fekete- és Sebes-Körösi Társulat is külön működött. Az Alsó-Fehér Körösi Ármentesítő Társulat 1853-ban alakult. 1881-ben beolvadt az Arad—Békés megyei Egyesített Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatba, majd 1888-ban kiválás következett be. 1896-ban magába olvasztotta az 1864 óta működő Arad—Békés megyei Élő- és Belvízlevezető Csatorna Társulatot, valamint az 1871-től fennálló Kígyós—Gyula-Csabai Vízitársulatot. Az Arad megyei Ármentesítő Társulat 1850-ben jött létre. A társulást meghatározott időre alapították, azonban 1864-ben már alapszabályokkal rendelkezett. 1881-ben egyesültek az Alsó-Fehér Körösi Társulattal, majd 1888-tól az Arad megyei egyesülés is Önállóan folytatta működését. A KörösTisza—Marosi Társulat 1885-ben jött létre. Feladata a három folyó közé eső területek védelme volt.

17 A szervezetek közös ügyeit intéző Tiszavölgyi Társulatot első ízben 1846-ban, majd 1866-ban szervezték meg. 1924-ben a Dunavölgyi Vízi Társulatok Szövetségével egyesülve megalakult a Tisza—Dunavölgyi Társulat.

18 A vízrendezésre, öntözésre, folyószabályozásra, ármentesítésre alakult társulatok 19484g működtek. Műszaki-feladataikat az Országos Vízgazdálkodási Hivatal felügyelete alatt, állami költségvetésből működő Vízgazdálkodási körzetek vették át. A felsorolt társulatok közül az OVL gyűjteményében legtöbb irata az Alsó-Fehér Körösi Ármentesítő Társulatnak van.

19 A gyulai székhelyű szervezet ártere 1853-ban 37 625 kat. hold, az ártérfejlesztés után 84 460 kat. hold volt. Árterét a Csohos-ér, Arad—Békés megye határa, a békésföldvár—békési vasút, a Fekete- és Kettős-Körös fogta körül. Töltéseinek hossza a századfordulón 72 134 m-t, csatornáinak hossza 49 900 m-t tett ki. A gyűjtemény egy része ügyviteli irat, amelyet már 1879-tŐl iktattak. Iktatás alkalmával külön számot kaptak a kimenő és a beérkező levelek. Főként számlák, tervezetek, számítások, meghívók, gyászjelentések találhatók az iratok között. 1948-ban mutató is készült az anyaghoz, azonban ez csak a fontosabb iratok iktatószámait tartalmazza. A társulati jegyzőkönyvek 1889. október 18-tól vannak meg. Találunk néhány jegyzőkönyvet 1895-1897-ből, 1913-1946 között pedig az anyag folyamatos. 1900-tól a társulat Alsó-Fehér Körösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat néven szerepel. Ekkor már az öntözés megszervezésével is foglalkoztak. A gyakorlat szerint az öntözővízdíjakat a társulati vagyontól külön kezelték. 1919-ből csak néhány jegyző418