Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 3. szám - Dóka Klára: A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban: a Körös-vidéki vízitársulatok iratai, 1851–1948 / 415–424. o.

Dóka Klára A KÖRÖS-VIDÉK HELYTÖRTÉNETI FORRÁSAI AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI LEVÉLTÁRBAN A Körös-vidéki vízitársulatok iratai (1851-1948) Kevés olyan vidéke van az országnak, ahol az ember természetátalakító munkája a tájat olyan mértékben megváltoztatta volna, mint a Körösök völgyében. A szabályozás során a folyók új mederbe léptek, és környékükről eltűnt a mocsárvilág. A Körösszabályozás történetének gazdag irodalma van. A történetírás leginkább a folyó felmérésével, Huszár Mátyás életével és működésével, az 1855—1895 között végrehajtott mederszabályozásokkal foglalkozott. Rendelkezésre áll szakirodalmi forrás a társulatok történetéről is, főként a 19. századból. Az 1896-os kiállítás alkalmából csaknem valamennyi magyarországi ármentesítő társulat — hosszabb vagy rövidebb formában — megíratta történetét, később azonban hasonló munkák nem készültek. A múlt század végén íródott monográfiák a társulat első munkáinak történetéről műszaki szempontból hiteles képet nyújtanak, azonban az állam és a társulat viszonyát illetően idealizálnak. Nem ítélik meg helyesen a szervezetekben részt vevő földbirtokosok szerepét sem. A társulatok történetének fonása — az említett monográfiákon túl — elsődlegesen a levéltári anyag. A központi hatóságok — Országos Levéltárban őrzött — iratai közül a Tiszaszabályozási Központi Felügyelőség (1850-1867)

3

, majd 1867—1889 között a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium

4

, 1889-1948 közt a Földművelésügyi Minisztérium anyaga játszik szerepet.

5 Nagy értékűek a társulatok történetének kutatása szempontjából a megyei törvényhatóságok alispáni iratai, a vízügyi igazgatás területi szerveinek, a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivataloknak fondjai, azonban az eddigieknél jobban figyelembe kell venni a társulatok saját irattárait is. A társulati iratanyag meglehetősen szétszórt. Társulati iratok az Országos Levéltárban is vannak,

6 és sok ilyen anyagot őriznek a területi levéltárak is. Mivel a társulatok illetékességi területe nem esett egybe a megyehatárokkal, azok iratai nemegyszer több levéltárban szétszórva találhatók. Jelenleg legtöbb társulati irattal az Országos Vízügyi Levéltár (továbbiakban OVL)

7 rendelkezik, amelynek gyűjteményében 58 társulat képviselteti magát, és a Levéltár gyűjtőkörébe került vízügyi igazgatóságoktól még további kiegészítés várható. A gyűjteményben a Körös-vidéki társulatok iratai különösen fontos szerepet kapnak. Az anyagot a következő fon dókra oszthatjuk: — Alsó-Berettyó Szabályozási Társulat, (1857-től:) Berettyó Szabályozási Társulat iratai 1851-1880 0,15 fm — Berettyó—Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat iratai 1889-1895 0,25 fm — Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat iratai 1904-1948 0,85 fm 415