Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - KRÓNIKA - Bernáth Zoltán–Pecze Ferenc: A munkajogi intézmények helye az oktató- és kutatómunkában: nemzetközi tudományos tanácskozás a berlini Humboldt Egyetemen 1978. október 30.–november 2. / 397–400. o.

A konferenciára a Humboldt Egyetem fent említett kiadványában is előterjesztett referátumát a berlini H. Schröder fontos jogtörténeti kérdések vizsgálatára szentelte. Egybevetette a polgári jogtörténet és a marxista leninista jogtörténetnek az intézmények és az elméletek viszonyáról szóló tanításait. Ugyanott H. Kuntschke az államra és a jogra vonatkozó szocialista, illetőleg polgári felfogásokat állította szembe. Szemléltetően világította meg, hogy a polgári felfogásban a munka csupán eszköz volt a társadalmi vagy individuális érdekek és szükségletek;realizálásához. A hallei Rolf Lieberwirth az egyetemi képzés keretében a jogtörténet feladatait elemezte. Más szekciókban referátumokkal közreműködtek még többen azok közül, akik a magyar jogtörténészekkel a hagyományos kapcsolatokat hosszú éveken át ápolták, így a többi között a csehszlovák küldöttség előzőkben már említett tagjain kívül L. Bianchi, K. Maly, St. Mertanová, Sivak, Klimko is résztvettek a konferencia munkájában. A szófiai egyetemet F. Miikova, a moszkvait Koljusin, a varsóit Senkowski, a katowiceit J. Ciagwa képviselték, míg román részről Voinea vett részt. A konferencia nagy mezőnyének további részletezésétől felment bennünket az a tény, hogy a Humboldt Egyetem a referátumok anyagát külön kötetben megjelenteti. A négynapos berlini tanácskozás gazdag tanulságokat szolgáltatott. Saját területünkön láttuk a viszonylag fiatalabb jogtudományi diszciplínák története iránt megnyilvánult és indokolt érdeklődést. A legáltalánosabban pedig azt lehet aláhúzni, hogy eredményesen folytatódott az a tudományos együttműködés, amelynek alapjait Budapesten éppen húsz évvel ezelőtt rakták le. A következőkben a legközelebbi tanácskozást a prágai Károly Egyetem rendezésében később pontosan meghatározandó jogtörténeti témakörben tartják. Időközben megtartották a fent említett prágai munkatanácskozást a Károly Egyetem és az ottani Fővárosi Tanács rendezésében. A vendéglátó csehszlovák partnereink a rendezvényre magyar, szovjet, lengyel, NDK-beli, bolgár, román, osztrák és NSZK-beli kutatókat hívtak meg. E konferenciára a hazai közreműködők tollából öt referátumot terjesztettünk elő. A három szekcióban lezajlott jelentős ülésszak eseményei és eredményei külön méltatást igényelnek. Most csupán arra emlékeztetünk, hogy a kodifikációs kísérletek és az országos törvénykönyvek keletkezésének kérdésköre a városi jog viszonylatában is nagy súllyal szerepelt. Jelen beszámolónkkal tematikus összefüggésben ismét felvetődött, hogy a munkakódexek sorozatos módosításai és renovációi a kutatómunkához új feladatokat adnak. Ezek a változások és a munkajogi diszciplína távlatai szükségessé teszik a tárgyra vonatkozó nézetek, valamint a sui generális intézmények fejlődésének nemzetközi tudományos tanácskozáson leendő megvitatását. 400