Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Ambrus Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzverése / 35–63. o.

erejére kellett támaszkodnia. Gazdasági feladatai közé tartozott a pénzforgalom tervszerű irányítása és ellenőrzése, a szocialista pénzrendszer megteremtése, kifejlesztése. Mindezt a legrövidebb idő alatt kellett végrehajtania. A szocializált vállalatok, az államosított bankok adták a kiinduló pozíciót. Ekkor vált el az OMB magyar részlege a bécsi főintézettol. Átszervezték a pénzügyigazgatást és ennek legnehezebb szakasza volt a vidék megszervezése. A Pénzintézetek Direktóriuma - később a Népgazdasági Tanács a rendkívüli körülmények között, figyelemreméltó pénzügyi műveleteket hajtott végre. Bennünket elsősorban eme ténykedések közül azok érdekelnek, amelyek az aprópénzhiány leküzdésére, majd az új valutapénz kibocsátására vonatkoznak. A több évtizedes stabilitását egyre vesztő kékpénz mellett forgalomban volt az OMB 1918. október 27-i keltezésű bécsi kiadású 200 és 25 koronás fehérpénz. Ezt követte a Károlyi kormány más sorozatszámú budapesti nyomású 200 koronása. A Tanácsköztársaság ugyancsak 200 és 25 koronás címletei, majd 1 és 2 koronás utánnyomatai egészítették ki a bankjegy sort. Bővült mindez a nagy mennyiségű szükségpénzkiadással. Az 5,10 és 20 koronás postapénz fejezte be a kibocsátásokat. Az ellenforradalmi koholmányok kialakították a kék és fehérpénz közti disszázsiót. A pénzrejtegetés, a fehérpénztől való idegenkedés kialakította a kettős pénzrendszert. Mindezt tetézte az örökös váltópénzhiány. Amikor a Forradalmi Kormány az erőviszonyok mérlegelésével hozzáfogott az államgépezet átszervezéséhez, elsősorban a gazdasági élet, az ipar és kereskedelem, a termelés és forgalom zökkenőinek megszüntetéséhez, feladatai között szerepelt a napi szükségletű váltópénz igények biztosítása is. Az ennek leküzdésére irányuló intézkedések között szerepelt számtalan olyan javaslat, amelyeket egyes szocializált vállalatok, üzemek hívtak életre. Ilyen volt a csekkrendszer, az ipar-kereskedelmi egységek papírszükségpénzek kibocsátási igénye. Tagadhatatlan, hogy a lokális szóródásban sokat segítettek az aprópénzhiányon. Végül is a Pénzügyi Népbiztosság engedélyezte, hogy a vidéki pénzintézetek bevonásával váltópénzt helyettesítő filléres, koronás címletekkel enyhítsék az igényeket. Vállalatok, üzemek, közigazgatási szervek, bankok, magánosok által megjelentett papírszükségpénz a legjellegzetesebb terméke a pénzügyi anarchiának. Budapesten 48, vidéken 61 kibocsátásból 362 címletben váltak ismeretessé ezek a pénznemek. Pénzverési intézkedések. Az aprópénzhiány országos kiterjedésű súlyos zavarait ellensúlyozó intézkedések másik ága lett a fém váltópénzverés kérdése. Priori feladatként a fém aprópénz veretése megvalósításához fogott. Szükséges volt azért, mert az OMB nagy címletű bankjegyeinek tezaurálása a váltópénzre is kiterjedt. A helyi, szűk forgalmi területre szorítkozó szükségpénzkiadások enyhítették, de nem oldották meg az országos váltópénz hiány miatti zavarokat. Égető kérdés maradt az egész ország területére érvényes váltópénz-ellátás. Amikor a Tanácsköztársaság megalakult, a csepeli lőszer- és fémárugyár raktáraiban már hónapok óta rozsdásodott a szétszedett pénzverőgép állomány és azoknak összekevert tárolású ládákban rejlő tartozékai. A felszerelési leltárban 13 db régi típusú pénzverőgép most már fontos szerepet kapott az elkövetkezendő vaspénzverésben. 39