Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - FIGYELŐ - Komjáthy Miklós: Finnországban / 349–369. o.

a Valtionarkisto-hoz, főképp az egyes községek, amelyeknek — a levéltár véleménye alapján — a belügyminisztérium, a közigazgatási kerületek címerhasználatát pedig a kormány engedélyezi. A Valtionarkisto III., kancelláriai osztályához tartozik az iroda, benne a feleket kiszolgáló reprodukciós szolgálat, azután a könyvelés és a jogtanácsos hivatala, valamint a konzerválás, restaurálás, ill. a filmezés. Az iratfényképezés az Állami Levéltárban a mormonokkal történt, a mienkhez hasonló megállapodás után s a mormonoktól kapott gépek segítségével indult. Nem lévén jártas sem a mikrofilmezésben, sem restaurálási, konzerválási kérdésekben, csupán azt említem meg, hogy ezek a kancelláriai osztályhoz tartozó műhelyek az épület új szárnyában vannak. Mind a befogadásukra szolgáló helyiségek, mind pedig felszerelésük, teljesen modernek. A mikrofilmező részlegben német, amerikai, dán, olasz és japán gyártmányú felvevő gépek, reprocamerák, duplikátumkészítő gépek, filmelolvasók működnek. A friss filmeket finn gyártmányú, külön e célra készült hűtőszekrényben tárolják. - 16 mm-es filmet csak kivételes esetben használnak, rendszerint 35 mm-es filmre fotografálnak. Restauráló-konzerváló műhelyük is modern. 1928 óta restaurálnak svéd mintára. A restaurálásnál külön problémát jelent az orosz időkből való, majd fél méter vastagságú számadáskönyvek épségben tartása. Nemrégen lamináló gépet is szereztek be. A restauráláshozjapán és francia papírt használnak. A. Salmela levéltári tanácsos ajánlatára rövid látogatást tettem az 1831-ben alapított Finn Irodalmi Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) gyűjteményeiben, mint amelyekben magyar vonatkozásokat találhatok. A folklór-tárat Pirkko-Liisa Rausmaa kisasszony, tudományos kutató ismertette. A gyűjteménynek, amely a világnak alighanem legnagyobb ilynemű kollekciója, legértékesebb s legfontosabb része a népköltészeti (benne, természetesen, Lönrot kézirataival). Jelentőségét az a tény adja meg, hogy a világ legnagyobb és leggazdagabb népköltészete a finneké. Az irodalmi tár, amelyben Eila Tuovinen kisasszony, tudományos kutató vezetett körül, számottevő Hungaricaanyagot őriz. Magyar tudósok (elsősorban nyelvészek) egész sorától vannak itt levelek (Gombocz, Zsirai, Zolnai, Szinyei, Szent-Györgyi, Szimonidesz stb. . . .) A gyűjtemény, ennek megfelelően, inkább tudománytörténeti, mint politikai történeti szempontból érdekes. Egyik délelőtt (április 21-én) E. O. Kuujo, a középkori finn történelem professzora vezetett körül az 1640-ben Turku-ban alapított és 1827-ben Helsinkibe áthelyezett egyetem történelmi intézeteiben, szemináriumaiban. Megtekintettük a magyar intézetet, ill. lektorátus jól felszerelt könyvtárát is. (A lektor éppen szabadságon volt.) Délután az Egyetemi Könyvtár (Yliopiston Kirjasto) Középkori Gyűjteményével ismertetett meg annak vezetője, Anja Inkeri Lehtínen kisasszony. Legrégibb oklevelük 1328-ból való (tehát épp 42 évvel öregebb, mint a Valtionarkistoé). Itt említem meg, hogy ily szegényes lévén a finnországi gyűjtemények középkori anyaga, a finn egyetemeken a történelmi forrástudományoknak nincs is külön tanszéke. A szükséges diplomatikai, paleográfiai, kronológiai, heraldikai, genealógiai stb. . . . ismereteket a 365