Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Farkas Gábor: A székesfehérvári Munkás- és Katonatanács által kiküldött Hatos Direktórium megalakulása és működése / 25–33. o.

végre. Ez 1200 vagon kenyérgabona, 300 vagon répa, 1000 vagon kukorica közellátási célra való igénybevételét jelentette volna. A Hatos Bizottság azonban most felmérte a termény készleteket és az egész rekvirálási akciót a földmunkások szervezetére bízta. A Hatos Bizottság a rekvirálás sikere érdekében a falu agrárproletariátusára támaszkodott. Határozatban hozta tudtára a nyilvánosságnak, hogy a vármegye valamennyi községében alakítsák meg a földmunkás szervezeteket. A Hatos Bizottság nem volt elégedett a függetlenségi párti kormánybiztos személyével (Tolnay Lajos). A megye demokratizálásának meggyorsítása érdekében szociáldemokrata kormánybiztos kinevezését akarták elérni. Ekkor ugyanis már híre jött annak, hogy Horváth János nem akarja vállalni a fehérvári tisztséget. Erre a posztra Pajzs Pált szemelte ki a Hatos Bizottság, míg a vármegye élén Steiner Jákót látták volna szívesen. A kormány határozatait azonban Fehérváron is végre kellett hajtani, bár a kormánybiztosok, amikor értesültek a direktórium tevékenységéről, nem lelkesedtek funkcióikért, így maradt tehát Fejér megye és Székesfehérvár város kormányzata 10 napon át (február 15-ig) a Munkástanácsra, melynek képviselői a demokratizálási feladatokat valóban meggyorsították, és lehetőséget adtak a politikai élet kiterebélyesedésére a falvakban és a pusztákon. Ebben az időben szélesedett ki a földreform mozgalom, az összeíró biztosok az egész megyében számbavették a földigénylőket, a felosztható földterületeket. A Hatos Bizottság azonban a reform gondolatnál messzebbre tekintett. A párt földmunkás szakosztályainak megbízottjai bejárták a megye nagy uradalmait, tapasztalatot szereztek az uradalmi földek jövőbeni hasznosításáról. A Hatos Direktórium szabad utat engedett a termelőszövetkezetek szervezésének, melyet Virág Ignácnak, a székesfehérvári földmunkások egyik vezetőjének irányítása mellett végeztek a megyében. E tíz nap alatt több községben alakult szociáldemokrata pártszervezet és földmunkás szövetség, illetve olyan agitációt tudtak kifejteni, hogy annak hatására február végén, március elején létrejöttek a falusi szocialista szervezetek és a gazdasági egységek.

10 A Hatos Direktórium működését a fennmaradt iratok adataiból rekonstruálni kevésbé lehetséges. Ennek oka elsősorban abban van, hogy az akkori adminisztráció nem dolgozott a bizottság kezére. A nyilvántartónak nevezett iktató a kormánybiztosi ügyek egy részét az alispánihoz helyezte, és azok ott nyertek elintézést. Pontatlan a bizottság funkcionálásának kezdete és befejezése is. A Munkástanács üléséről szóló újságcikkekből tudjuk, hogy a hatalmat a bizottság 5-én délelőtt átvette. Ezt azonban a kormánybiztosi ügyeket tartalmazó iktatókönyvben február 8-ában jelölték: mégpedig Kövess Emil, a hivatal átadója és Szabó Ernő, a hivatal átvevője. A Hatos Bizottság funkcionálása 15-én szűnt meg a vármegyénél. Ezt ugyancsak Szabó Ernő rögzíti aláírásával. A bizottság működése idején mindössze 43 ügyiratot iktattak, melyekből 31 maradt fenn. Azonban ezek áttekintése után sem lehet a működésre következtetni, mert a kérdéses 10 nap alatt ezekből egyet sem intéztek el. Pedig iktatás szinte minden nap történt. Érkeztek a bizottsághoz hadisegélyt kérelmező iratok, azután munkabér, terménybetakarítás és földreform ügyek. A törvényhatósági tisztviselők személyi ügyei ugyancsak szerepelnek a megmaradt iratok között. 30