Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - T. Mérey Klára: Az ipar története a kapitalizmus idején egy Duna menti kistájban (Paks–Mohács között) / 225–257. o.

A gyár korán jó hírnévre tett szert, az 1889. évi párizsi kiállításon mosószappanai arany- és bronzérmet nyertek. 35 Ehhez az iparághoz tartozik a bajai gyufagyár is, amelyben az 1910. évi népszámlálás szerint 54, a négy évvel későbbi címtár szerint 70 munkás állított elő kénes és svéd gyufát. A munkások fele női munkaerő volt. A gyár 1859-re tette alapításának évét, tulajdonosa Spitzer József és Ármin volt s már a századfordulón 16 LE-s gázmotorral dolgozott. 36 Ez az az iparág, amelyben a terület egyik legfontosabb energiatermelő üzeme is fel­épült: az 1887-ben üzembe állított bajai gázgyár. A város 1882-ben állapodott meg a Riedinger L. Á. céggel, utóbb az üzem az említett vállalat által alakított Vereinigte Gaswerke von Augsburg cég tulajdonába ment át. 37 A nyomdaipar fejlődését — statisztikai adatok alapján - lemérni nagyon nehéz. Kétség­kívül ez is azok közé az iparágak közé tartozott, amelyek ugrásszerűen fejlődtek 1900 és 1910 között. Ez szoros összefüggésben volt az űjságaíapításokkal. A nagyközönség - pártok szerinti - tájékoztatása egy-egy politikai csoport érdekeit szolgálta s az új nyomdavállalatok s az azokkal kapcsolatos újságalapítások rendszerint részvénytársa­sági alapon jöttek létre. A nyomdaipar Mohácson csupán helyi kiadványok kiadatá­sával foglalkozott, de volt nyomda Baján, Dárdán stb. is. Nagyobb jelentőségre ezek nem emelkedtek, hiszen az 1914. évi címtár a Duna balparti települések közül a jelzett szakaszon csupán egy kalocsai könyvnyomdát jegyzett fel 18 munkással és 1,5 LE-s géppel. 38 A szekszárdi nagyhírű Molnár nyomda ugyancsak a századforduló után jött létre, s fejlődése egyenes vonalú volt 1914-ig. 1910-ben 84 alkalmazottal írták Össze. 39 A nehézipar sorában kell megemlékeznünk egy, a jövő szempontjából igen fontos iparágról, a villamosipaiTÓl. Az 1910. évi statisztikában nem szerepei önállóan ez az iparág és az egyéb iparágak között is csak Baján jegyeztek fel 3 főt, míg további 3 helyen egy-egy kereső szerepel ebben a rubrikában. Feltételezhető" azonban, hogy valamelyik más iparágba olvasztották az áramszolgáltatás korai dolgozóit, hiszen már a századfor­duló óta működött pl. Mohácson áramfejlesztő-telep, továbbá Szekszárdon és Baján a városi üzemekhez tartozóan villanytelep. 40 Nem tartozik, szorosan a termelő iparághoz, s ma már inkább a kereskedelemmel tárgyalják együtt a szálloda, vendéglős, kávés stb. ipart, amelyhez sorolták a szolgál­tató iparnak több ágát is. Az iparszerkezeten belül, az arányban nem sok változást mutat, bár a dolgozók számának növekedése 1900 és 1910 között kimutatható. A viszonylag magas arány az urbanizáció és a piac helyei kialakulásának fontosságát, előrehaladását mutatja. Az első világháború előtt tehát már rnindegyik iparágban megvolt a Duna két ol­dalán az az iparos réteg, amely szakértelmével és ügyességével feldolgozta a területen vagy a környéken található nyersanyagot, megvolt az a kereskedő réteg, amely a kész iparcikket a helyi fogyasztókhoz vagy távolabbi piacra a kereskedelem ősi útvonalán: a-Dunán át továbbította északra vagy délre. 232

Next

/
Thumbnails
Contents