Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

nizmus szemrehányása érhesse". A magyar proletariátus antiimperialista és hadseregére csak a belső ellenség és az ellenforradalmárok elleni küzdelemben van szüksége. A wilsoni pacifizmus csalás és ámítás; ha „nem akarunk örökös háborút, hadsereget kell fenntartani". — Ugyanabban a számban, május 19. kelettel hozza a lap az MTI jelentését arról, hogy „Losonctól délkeletre járőrtevékenység és időnként tüzérségi harc folyik. Egertől északra és észak-nyugatra a vörös felderítő egységek tért nyertek. A front többi részén a helyzet változatlan".

45 Az ellentámadás másnap indult meg. Vége volt a korai örömnek; a magyar proletárhatalom még nem volt legyőzve. A svájci sajtó május 25-én feltételezi, hogy a legutóbbi pesti hírek talán tettekre kényszerítik „a nagy konferencia urait". A konferencia energikus határozatát Clemenceau személyesen kéri. Idézi a genfi lap Saint Brice cikkét a Journal-ból, melyben a francia újságíró a magyarországi intervenciót „az anarchia és a rend közötti veszélyes harcnak" látja. A támadók erősítésére indítványozza, „küldjék Lengyelországba a Haller-hadtest hat divízióját, mert az idő sürget"; az ukrajnai bolsevikok Tarnopol és Odessza előtt állnak. „Ki tartja vissza a magyarokat attól, hogy Galíciában egyesüljenek velük?"

46 - Itt végződik a birtokunkban lévő sajtóanyag. A fenti, sokszínű — bár nem hosszú időtartamot érintő — szemle összefoglaló-értékelésére a máris túllépett terjedelmi korlátok miatt nem térhetünk ki, de ez talán nem is okvetlenül szükséges, hiszen sajtóanyagunk — mondhatni — önmagáért beszél. A külföldi sajtóban történő további kutatások serkentésére azonban szeretnénk itt felhívni a figyelmet a Magyarországon a tárgyalt korszakra vonatkozóan több intézménynél is feltalálható lapok hatalmas mennyiségére, amelyben mindeddig — úgy tűnik — igen kevéssé búvárkodtak a téma kutatói. Betekintést szereztünk pl. a Széchényi könytár 1919. évi hírlapanyagába; ez sok ország nagyszámú, idegen nyelvű (német, francia, angol stb.) napilapját őrzi, ha nem is mindegyiket teljesen hiánytalanul. A hatalmas, szinte kimeríthetetlen anyag még feldolgozásra vár. Külön — igen hálás - témáját képezhetnék a kutatásnak a más országokban megjelent, különböző politikai irányt, világnézetet képviselő korabeli magyar nyelvű újságok*

1 cikkei, kommentárai, amelyekben nagyon érdekes, sokszor szinte meglepő kép bontakozik ki arról, hogy a határainkon kívül élő magyarság sajtója hat évtizeddel ezelőtt hogyan reagált az első magyar szocialista állam létrejöttére, építő munkájára, küzdelmeire és ideiglenes elbukására. Jegyzetek 1 A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége és nemzetközi hatása. Előadásgyűjtemény. Szerk. Gábor Sándorné. Budapest, 1960.; A Magyarországi Tanácsköztársaság 50. évfordulója. Szerk. Gábor Sándorné és Mucsi Ferenc. Budapest, 1970.; Társadalom és nemzet a Magyar Tanácsköztársaságban. (ELTE-tanulmánykötet) Szerk. Mészáros Károly. Budapest, 1970.; ötven év. Szerk. L. Nagy Zsuzsa— Zsilák András. Budapest, 1967.; A Tanácsköztársaság nemzetközi helyzetére a részletes irodalmat 1. Magyarország története. Főszerk. Ránki György. Budapest, 1976. 8. köt. 1301-1302. p. 145