Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

jogának elismerése a gyakorlatban. Manapság látjuk e politika eredményeit — folytatja a L'Humanité cikkírója. Az elfáradt, demoralizált keleti hadsereg csapatait részben Odesszába, részben Magyarországra irányítják. A tisztikar, élén Franchet d'Esperay tábornokkal, mindent megtesz, hogy a magyarok érzelmeit sértse. A szerbek, románok, csehszlovákok területi igényeinek nyílt pártolásával üszköt dobott a puskaporra, a második magyar forradalom kitört. Ez szocialista forradalom és olyan formákat ölt, mint az orosz. A jelentések szerint a magyar és az orosz tanácsok szövetségre léptek. Mit fog tenni a konferencia és a francia kormány? „A mi szegény burzsoáziánk a keleti vörös veszély leküzdésére katonai akciót követel. Hatalmas keresztes hadjáratot indítanának, az egész francia hadsereget akarják Magyarország ellen küldeni? A képviselőház mai ülésén elnökünk, Marcel Cachin felhívást intézett a francia katonákhoz, felszólította őket, ne vegyenek részt a tervezett bűnös akcióban, ne csorbítsák a nemzet becsületét. Dolgozó népünk e figyelmeztető felkiáltása jele annak, hogy szolidárisak vagyunk forradalmi harcot vívó barátainkkal." Clemenceau is elismerte - fejeződik be a cikk — hogy ez a háború, amelyet nem előzött meg hadüzenet, de amely most kibontakozik a keleti forradalom ellen, valójában „szociális háború". E nyílt állásfoglalás fényében a cikk után közölt magyar forradalmi proklamációk és a Kormányzótanács első intézkedéseit tartalmazó tudósítás is természetesen egészen más színezetűek, mint a fentebb idézett polgári híradások. A L'Humanité április 5-én beszámol a francia rádió-távíróállomások hamisításáról. Csicserinnek Kun Bélához intézett újabb szikratávíró-üzenetével kapcsolatban azt terjesztették, hogy az oroszok tendenciózus hírt továbbítottak az állítólagos filadelfiai komoly zavargásokról és arról, hogy több amerikai államban felütötte a fejét a bolsevizmus. Csicserin — a lap szerint — erről a mesterkedésrŐl az alábbiakban tájékoztatta Kun Bélát: „Valójában én önnek ilyen rádióüzenetet sohasem küldtem. Ez francia kitalálás, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy az amerikaiakat megakadályozza abban, hogy velünk szemben mérsékelt politikát folytassanak." — A L'Humanité élesen bírálja a francia méregkeverést. Hiábavaló a rágalmazás, mert az Egyesült Államok világos politikát folytat és végül is a franciák kénytelenek meghátrálni .. . „A magyar forradalom okai" címen április 6-án a L*Humanitében terjedelmes cikk jelent meg; ez a magyar proletárforradalmat a háborút követő „nagy forradalmi eseményekhez sorolja, melynek folytatása lesz". A történelemhamisítók, akik az orosz forradalom kitörését német mesterkedésnek állították be és hamisított sürgönyökkel árasztották el a sajtót, hogy a népeket félrevezessék, most a magyar forradalomról is azt terjesztik, hogy csupán egyszerű fordulat, melyet Károlyi szervezett az antant ellen, Scheidemannal és Brockdorff-Rantzau-val egyetértésben. ,A magyar forradalom politikai és szociális forradalom, épp úgy mint a moszkvai és a petrográdi, mint a berlini, vagy a többi, október utáni és a még elkövetkezők." E bevezetés után a szerző felvázolja Magyarország gazdasági és szociális struktúráját, a munkásmozgalom kezdeteit, a szocialisták küzdelmeit, a politikai jogoktól megfosztott proletariátus helyzetét a forradalom kitörése előtt. A forradalom - folytatja a cikkíró - mint Oroszországban is, polgári-demokratikus forradalommal kezdődött; ez azonban belső tehetetlensége 139