Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

az ilyen szándékokról felröppentett hírek csak a burzsoázia intervenciós terveinek alá­támasztását szolgálták. Szlovákiából április 16-án hozott helyszíni jelentést a svájci sajtó. A népről beszélve, de ezen a burzsoáziát értve, állítja a tudósító, hogy Szlovákia megvédi magát a bolse­vizmustól. Az antant biztosan küld majd csapatokat Budapest ellen és számíthat Csehszlo­vákia, Románia, Lengyelország segítségére, mert Kelet- és Közép-Európában ezek a népek védik a rendet. A bolsevizmus terjedése fatális lehet és az antant nem hagyhatja kihasználatlanul ezt az egyedülálló alkalmat, végezni fog a veszéllyel, mely a győztes nemzeteket győzelmük gyümölcsétől megfosztja. „A magyar forradalom győzelme utáni hetekben sokat beszéltek arról, hogy katonai erőket küldenek Magyarország ellen Mangin tábornok vezetésével. De a Mangin-expedícióról egyre kevesebbet hallani. Akkor ugyanis elejtette az ántánt az intervenció tervét, de most Smuts tábornok leutazott Pestre, hogy lássa Kun Bélát és informálódjon a bolsevik kormány céljairól és helyze­téről" — írja a svájci tudósító. b) Románia A román távirati iroda Bernből küldött sürgönyét április 10-én tették közzé. Tartal­mának lényege a következő volt: A Smuts-misszió híre provokálja Romániát, a köz­vélemény, a sajtó, a politikusok nem értik a párizsi konferencia döntését, s annak gyászos következményei lehetnek. Az egész világ láthatja, hogy az antant a bolsevikok szolgá­latában álló mágnások befolyása alatt áll. A román népet ért igazságtalanság megtor­lása végett a szélsőséges nacionalisták a magyar példa követésére gondolnak. Erdélyben a nacionalista vezetők nagygyűlést rendeznek. Nagyszebeni jelentés szerint Erdély érett a bolsevizmusra. Egy ottani román nacionalista csoport proklamációja szerint az erdélyi román népnek nincs mit félnie a bolsevikoktól. Csatlakozhat Párizshoz vagy Budapesthez egyaránt, hiszen Erdélyben a nagybirtok, a részvénytársaságok, az ipar, a vasutak, bányák, bankok, tehát a tőke kizárólag magyarok, németek és zsidók kezében van, ezért a romá­noknak nem áll érdekükben védelmezni olyan rendszert, mely az ő népfajuk ellenségeitől semmit sem profitál. c) Jugoszlávia A Neue Zürcher Zeitung április 14-én MTI jelentést közöl, amely szerint Jugoszlávia forradalom előtt áll. A délmagyarországi megszállt területen állomásozó szerb csapatok „irigy szemmel nézik a demarkációs vonalon túli proletár testvérek szabadságát; érthető türelmetlenséggel várják a pillanatot, amikor ők is megszabadulnak a kapitalizmus elnyo­másától és a nemzetközi proletariátushoz csatlakozhatnak". Pénteki hírek szerint Szerbiá­ban már kitört a proletárforradalom. E hír hatására az újszeged! szerb katonák átjöttek a Tisza hídján Szegedre, ott eldobták fegyvereiket és éljenezték a magyar proletariátust. A demarkációs vonal más pontján is hasonló eseményeket regisztrálnak. Ma délután négy óra körül a franciák kiürítették Szegedet, Új-Szegedre vonultak és a szerb csapatok 129

Next

/
Thumbnails
Contents