Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Erdős Ferenc: A sárbogárdi járás főszolgabírájának tevékenysége az őszirózsás forradalom idején: 1918. október 31.–1919. március 21. / 11–20. o.

1918 őszén, a forradalom érlelődésének időszakában igen feszült légkör jellemezte a járás falvait: október végén a frontról hazatérő katonák és a nyomorgó otthoniak együttes fellépése a polgári demokratikus forradalom győzelmét segítette elő. Károlyi József gróf, Fejér megye főispánja november 1-én tudatta a főszolgabíróval, hogy IV. Károly kinevezte az új kormányt, annak rendeletei törvényesek, és a községek is megkezdhetik csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. A megyeszékhelyen a katonalázadás eseményei miatt igen feszült volt a légkör. De a legitimista főispán azon reményének adott hangot, hogy jelentősebb rendzavarásra nem kerül sor. Jelezte a Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságának közeli megalakulását is, mert e demokratikus testülettől remélte a rend, a közbiztonság fenntartását. Korniss, miután tájékozódott a törvényhatóság vezetőjének a forradalmi átalakulást illetően kialakított állásfoglalásáról, haladéktalanul cselekedett: rendeletet adott ki a községek vezetőinek, s a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságához küldött táviratában közölte: a főszolgabírói hivatal személyzete lelkesedéssel csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz. Konkrét feladatokat határozott meg a községek vezetőihez szóló utasításában, amelyet november 2-án publikált. A főispán álláspontját messzemenően figyelembe vevő rendelet a kormány megalakulásának törvényessége mellett tudatta azt is, hogy nincs akadálya a helyi nemzeti tanácsok megalakításának. Hangsúlyozottan szólt a testület létrehozásának körülményeiről: a Nemzeti Tanács helyi bizottságának megalakulását az elöljárók kezdeményezzék, ne engedjék meg, hogy „kültagok", frontról hazatérő katonák szorgalmazzák annak létrehozását, és a rend fenntartása érdekében megalakuló polgárőrség tagjai közé se vegyék fel a megbízhatatlan egyéneket. Csupán az bonyolítja a helyzetet - vélekedett a főszolgabíró —, hogy a frontról tömegesen visszatérő katonák a háború befejezésének hírét keltik a községben. Fegyvereiket igen körültekintően kell begyűjteni, s arra kell ösztönözni őket, hogy kezdjék meg munkájukat, elsősorban az őszi betakarításból vegyék ki részüket. A közrend biztosítása érdekében ideiglenesen felfüggesztette a gabona és élőállat rekvirálásokat, korlátozta a kocsmák, italmérések nyitvatartását is. Az elmondottakból megállapítható: a járás főszolgabírája a rend fenntartása érdekében cselekedett, a polgári demokratikus forradalom győzelmét követő napokban elsősorban a frontról hazatérő katonák szerepét akarta háttérbe szorítani, a rekvirálás megtiltásával pedig a szociális nyomorúságot igyekezett csökkenteni. Törekvése azonban mégsem járt sikerrel; az ezredeiket elhagyó katonák, a nyomorgó otthoniak elemi erejű, sokszor személyes bosszú és düh motiválta felkelése a földesurak, a bérlők, a kereskedők és a hatalmukkal visszaélő elöljárók ellen a járásban is kitört. Igar lakosságát az átvonuló katonák tartották rémületben. Kalózon fegyveres katonák november 1-én az esti órákban behatoltak a kocsmákba. Grünwald kereskedő házát és pincéjét feltörték. Az elöljárók a csendőrség mozgósítását követelték, amellyel a főszolgabíró nem értett egyet, mert a csendőrség megjelenésével ellenkező hatást érnek el. Ellenben utasította a község vezetőit, hogy haladéktalanul szervezzék meg a polgárőrséget. 12