Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Kovács Kálmán: A Magyarországi Tanácsköztársaság visszhangja kilenc európai tőkésország sajtójában / 119–148. o.

A Munkás- és Katonatanács ülésével kapcsolatban a svájci sajtó április 14-én közölte az MTI jelentését Kun Béla felszólalásáról. Beszámolt arról, hogy beszédében Kun Scheidemann és Noske ellen fordult, akik a német proletariátust forradalmi végcéljaitól eltérítik. „A mi diktatúránk a nemzetközi proletariátus hazája. Közöttünk nincs faji vagy vallási különbség, csak egy van: az osztálykülönbség. A fegyvereket nem adjuk ki a kezünkből, amíg a burzsoáziát teljesen le nem teperjük."

27 A nyugati burzsoázia részben bizonytalan és tapogatózó, de többnyire tendenciózus, sőt olykor hamisított híradásaival szemben Kun Béla nyilatkozatai képezik az ellenpólust. A proletariátus érdekeiért, a világforradalomért, a szocializmusért küzdő magyar kommunisták nézeteit fejezik ki. A nyugati sajtó aligha ezt óhajtotta elérni, amikor az interjúkat leközölte; inkább a kommunistáknak a kapitalizmus számára veszélyes nézeteit akarták elrettentő példaként felmutatni, a magántulajdont féltő polgárságot elijeszteni. De Kun Béla szavait teljesen nem forgathatták ki, így azok a polgári sajtó útján is értékes információkat nyújtottak a külföldi proletariátus számára a Magyar Tanácsköztársaság vezetőinek álláspontjáról, célkitűzéseiről. C) Jelentések az utódállamokból a) Csehszlovákia A csehszlovák hírügynökség jelentése alapján a Neue Zürcher Zeitung március 25-én cseh sajtóhangokat közöl. A katonai előkészületek Szlovákiában kielégítőek. A Národni listy úgy véli, hogy „a magyarok az orosz bolsevikokkal kötött szövetségben keresik üdvösségüket, ez azonban csak a bolondokat ijeszti meg ... Az ántánt befejezi Magyarország pacifikálását, a legújabb incidensekre való tekintet nélkül". Az agrárpárt lapja, a Venkov azt írja, hogy a magyarok kétségbeesett kényszerhelyzetből akarnak kiszabadulni : „senki sem ijed meg a bolsevizmustól és nem tűrjük a megítélt terület elszakítását". A szociáldemokrata Právo Lidu óva int egy új háborútól, de kijelenti: „Ha a magyar proletariátus diktatúrája a demokratikus önrendelkezési jog elleni harcot jelenti, akkor az a csehszlovák proletariátus legradikálisabb részénél sem talál semminemű rokonszenvre." A lengyel sajtó pedig azt jelenti Prágából március 28-án, hogy az ottani mérvadó körök a magyarországi fordulatot nagy konsternációval fogadták. A szociáldemokraták mindennemű Magyarország elleni fegyveres intervenciót elleneznek. A cseh szocialisták általános sztrájkkal fenyegetnek, ha mozgósításra kerülne sor a magyarok ellen. Prágában szokatlanul erősödik a kommunista propaganda. — Április 1-én közlik a svájci lapok, hogy Prágában egy nagygyűlésen a szocialisták munkástanács megalakítását határozták el, mely a dolgozókat a proletárdiktatúra kiharcolására szervezné; Prága dolgozói nevében dr. Smeral követelte a nagyipar, a bányák, a vasutak, bankok és gyárak ellenérték nélküli kisajátítását. Április 2-án munkásakadémiát nyitottak meg Prágában. Tény, hogy a cseh szociáldemokrácia marxista baloldala (melyből 1921-ben keletkezett a CSKP), már 1919 tavaszán erősen hallatta hangját, de lehetőségei nem voltak a hatalom átvételére; 128