Levéltári Szemle, 29. (1979)

Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. szám - Hőgye István: Zempléni pedagógusok a Tanácsköztársaság szolgálatában / 99–107. o.

állami iskolát egységes állami népiskolává szerveztek át, így egységes vezetés alá kerültek. Az ilyen iskolák élére a tanügyi népbiztosság iskolavezetőket nevezett ki. Lehetővé vált a tanítók megfelelő beosztása, a tanulók szakszerűbb csoportosítása, osztályok kialakítása életkoruknak megfelelően. Az osztályok létszámát 40 főre akarták csökkenteni és teljesen megszüntetni az osztatlan iskolákat. Ahol a cél érdekében szükség volt új iskolákra, az uradalmi katélyokat, gazdasági épületeket alakították át iskolává, mint Golopon, Tolcsván.

9 Március 31-én Sátoraljaújhelyen a városi színházat köztulajdonba vették és ettől kezdve rendszeresen gyermekelőadást szerveztek ingyenesen.

10 Március végétől folyamatosan a rászoruló tanítók, óvónők ruhasegélyeket kaptak.

11 A Sátoraljaújhelyen működött három felekezeti és állami polgári iskolát közös irányítással összevonták a szakszerűbb oktatás érdekében és új pedagógiai irányítót nevezett ki a népbiztosság, majd elrendelte, hogy akik szegénységük miatt tandíjukat nem tudták kifizetni, nem zárhatók ki sem innen, sem más iskolákból.

12 Már április 19-én intézkedés történt a május elsejének műsoros iskolai ünnepségen való méltó megünneplésére

13 erre azonban a csehek támadásai miatt nem kerülhetett sor. A tanítói szakszervezet a szegényebb sorsú tanulókat könyvekkel, írószerekkel látta el, sőt kilátásban volt, hogy ruházattal és élelmiszerekkel is segítségre lesz. A Közoktatási Népbiztosság elsőrendű kötelességének érezte az évszázados lemaradás pótlását, ezért hozta a 94 299/1919. sz. rendeletét a felnőtt analfabéták oktatása tárgyában. Fő cél alkalmat adni a proletár tömegeknek az elemi ismeretek megszerzésére. Kétféle tanfolyam indult, az 1-2 elemit végzett haladók és a teljesen analfabéták számára. Tankönyvet, írószereket a résztvevők ingyen kaphattak. Zemplén megyében főleg az analfabéták írás-olvasási tanfolyamait szervezték, pontos adataink nincsenek, de április 12-én Szerencsen, április 13-án Sátoraljaújhelyen a Petőfi úti állami elemi iskolában már működtek ilyen tanfolyamok.

14 Sorra alakultak a megye községeiben az elemi iskolai intézőbizottságok, április 23-án Szerencs, Vitány községekből érkezett jelentés, ahol 5 tagú bizottság alakult 1 tanítóelnök és 4 szülő képviseletével. Sátoraljaújhelyen a 6 elemi iskolának egy intéző bizottsága alakult 2 tanítóból és 2 szülőből, a szülők egyike Csuta Károly megyei direktóriumi elnök. A város összevont polgári iskoláiban egy, a kereskedelmi iskolában és főgimnáziumban közösen egy iskolai intézőbizottság alakult.

15 Az iskolákban az új kor szellemében tanítanak különösen történelmet, földrajzot, új tantárgy az alkotmánytan. A tanítói és ifjúsági könytárakból a régi rendet dicsőítő könyveket kiselejtezték.

16 Április 22-től a sárospataki tanítóképzőben a vallástani órákat alkotmánytaniak váltották fel.

17 A megyei tanügyi népbiztosság arra is gondolt, hogy új tankönyveket írat, főleg történelmet és földrajzot. E könyvek megírásához segítségét ajánlotta Liebermann Sándor sárospataki tanító, akinek már jelentek meg könyvei, többek között az „Egyenlőségről", melyet politikai tartalma miatt lázítónak ítélve elkoboztatott a régi rendszer.

18 Április 6-án Kálmássy Nelli festőművész vezetésével a sárospataki gimnáziumban „festészeti tanfolyam" indult tehetséges fiatalok szép számával.

19 Az új oktatási forma látványos, jó eredményeket hozott, melyről a Vörös Hajnal április 24. számában egy pedagógus így számolt be: „Proletárkultúra Sátoraljaújhelyben" 101