Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Kállay István: P. Kelemen Didák levelei 1714–1743. Sajtó alá rendezte Rákos B. Raymund. Róma, 1978. / 728–730. o.

a Károlyi levéltárból) való 201 levél kiadását a kezébe veszi. A kiadvány két szempontból — módszertanilag és tartalmilag — is méltatható. A levelek fejrészén az 1—201. sorszám, a dátum és a Károlyi Levéltár missiles-sorszáma van. Ezt követi a megszólítás, majd maga a szöveg. A latin és a magyar szavak rövidítését nem oldották fel, tehát Dno, Illmo, Colendmo olvasható. Egészen sajátos a részeshatározó ragok rövidítése, mivel Kelemen Didák a -*iak, -íiek ragot pusztán a főnév alanyesetéhez csatolt k-betűvel jelölte. Ezt a betűt az eredeti leveleket géppel átíró szakbizottság következetesen h-nak olvasta; ez van a szövegkiadásban is (mint ah-nak az n-et is magában foglaló alakja). A magyar szavakra kitették az ékezetet, míg a latin szavaknál csak a ragokra (pl. Diétának). A szavakat, a fő-, mellék- vagy alárendelt mondatokat vesszőkkel, pontos vesszőkkel vagy pontokkal választották el. Az igék kötőszavait nem írták össze, a XVIII. századi írásmódon nem változtattak. Csökkentették viszont a XVIII. században oly gyakori nagybetűs főneveket (Levél, Káplán stb.). Számos szó írását egységesítették (tovább, kisseb stb.). A levelek túlnyomó része Károlyi Sándorhoz íródott. A csaknem három évtizedet átfogó levelek telve vannak jelentős eseményekkel, vállalkozásokkal, küzdelmekkel. Kelemen Didáknak Károlyi Sándorral való kapcsolata hamar ismeretessé lett a tiszai részeken. Az emberek kezdték átlátni, hogy Didák atya pártfogó ajánlása többet ér a legszebb instanciánál is. Akinek tehát valami ügyes-bajos dolga volt a kormányszékekkel, a megyével vagy magával Károlyival jónak látta előbb Didák atya támogatását megnyerni. És ő nem tagadta meg a jóakaratát senkitől sem. Egymás után írja a sok könyörgő levelet Károlyinak; egyiket a katonaságtól szeretné megmenteni, a másiknak állást könyörög, a harmadik részére meg pőrének elintézését kéri. S ez így megy évről-évre. Károlyi bizalma arra is feljogosította őt, hogy családi ügyeibe is beleavatkozhassak. Óvta őt minden olyastól, ami szerinte a famíliának kisebbségére szolgálhatott volna (IX-X. lap). A levelek nemcsak Kelemen Didák, de Károlyi Sándor életrajzához is tartalmaznak adalékokat. Megtudhatjuk, hogy minél nagyobb eredményeket mutatott fel Didák atya a térítői munkában, annál nagyobb volt az elismerés, az anyagi támogatás Károlyi Sándor és családja részéről. Bármilyen kéréssel fordult is hozzájuk, előre biztos volt, hogy teljesíteni fogják. Ez magyarázza meg azt a temérdek kérő levelet, amelyeket a szegények, az egyház és a szerzet érdekében írt. „Kelemen Didák, kora zord viszonyai között, jótetteivel apostolkodott" — írja bevezetőjében Rákos Raymund. Bizalmat ébresztő bizodalmával megnyerte a tehetősek jóindulatát és a szegények valamint szerzetesrendje érdekében megírta számtalan kérő levelét. A szűkölködő minorita házak gondját-baját is őszintén feltárta. Nem hivalkodott a szegénységgel, amelyben mindnyájan éltek, hanem leírta nélkülözésüket és szükségüket. Kérését meghallgatták, tudva, hogy a felebaráti szeretet jegyében munkálkodnak vele együtt. Fáradozását siker koronázta: számos templom, iskola és rendház köszönheti neki a létrejöttét. Működése túlmutatott az egyház keretein. így bizton állíthatjuk, hogy levelei nemcsak egyház-, vagy (nyelvénél fogva) irodalomtörténeti jelentőségűek, hanem a kor történésze is haszonnal forgathatja. Adatokat találhat benne a művelődéstörténeten túlmenően pl. a Károlyi uradalmak történetére, az Alföld népének életére és nem utolsósorban Károlyi Sándor életrajzára. 729