Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Farkas Gábor: Beszámoló A Dunántúl Településtörténete III. Konferenciáról: Székesfehérvár, 1978 / 791–802. o.

Farkas Gábor BESZÁMOLÓ A DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE III. KONFERENCIÁRÓL (Székesfehérvár, 1978) A rendezvényre Székesfehérvárott 1978. május 24-25-én az Álba Regia Napok tudományos programja keretében került sor. A rendező szervek, az MTA Veszprémi Bizottságának Településtörténeti Szakbizottsága (VEAB), a Pécsi Bizottság VIII. sz. Szakbizottsága (PAB) és a Magyar Történelmi Társulat dunántúli szervezetei voltak. E szervek képviselői a tudományos program kialakításában, az előadók felkérésében, a konferencia lebonyolításában egyaránt résztvettek. A szervező bizottság a Fejér megyei Levéltárban működött. A konferenciát anyagilag Székesfehérvár város Tanácsa támogatta. Az előadások a Megyei Művelődési Központ helyiségeiben voltak. A termeket ingyenesen bocsátották a szervező bizottság rendelkezésére. A konferenciát május 24-én 9 órakor nyitották meg. A plenáris ülést megelőzően Nagy Jenőné, a Fejér megyei Tanács VB kulturális elnökhelyettese házigazdaként üdvözölte a rendező szervek képviselőit; Katus Lászlót, a történelemtudományok kandidátusát, a konferencia levezető elnökét, továbbá Ruzsás Lajost, a történelemtudományok doktorát a PAB, Kállay Istvánt, a történelemtudományok doktorát a VEAB, Kanyar Józsefet, a történelemtudományok kandidátusát, a Történelmi Társulat képviselőjét. Nagy Jenőné a többi között kifejtette, hogy Székesfehérvár immár másodízben is szívesen ad lehetőséget a tudományos tanácskozásra, hiszen az itt elhangzottak nemcsak a történelemtudományt, hanem a szélesebb értelemben vett közművelődési területet is érintik és gazdagítják. Ezután hangzott el a konferencia főreferátuma, melyet Katus László: A Dunántúl gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb jellemzői 1848-1867 címmel tartott. Az előadás a régió gazdasági, társadalmi fejlődésének főbb vonalait hangsúlyozta, s ezzel jó keretet és kiindulópontot nyújtott az 1848—1867 közötti településtörténeti kérdések részletes tárgyalásához. Az előadó a Dunántúlra vonatkozó adatokat egybevetette az országos, sőt a Monarchiát illető képpel is, majd megállapította, hogy ez a régió gazdaságilag Magyarország legfejlettebb része volt. A terület elég korán bekapcsolódott a tőkés fejlődés rendszerébe; a mezőgazdaságban a gépesítés és a bérmunka nagy súllyal jelentkezett, ipara is erőteljesebb, bár egyoldalú maradt. Társadalmi vonatkozásban a többi között rámutatott a szerző a népesedés és az urbanizáció alakulására, feltárta az iparforgalmi ágazatokban dolgozók számarányát, s a polgári jövedelemforrásokat. A főreferátum elhangzása után öt szekcióülésben folytatódott a munka. A mezőgazdaságtörténeti szekciót Wellmann Imre vezette, aki a Mezőgazdaságunk problémái 1848 után az egykori gazdasági irodalom tükrében című előadásában lényegében a magyar mezőgazdaság tőkés fejlődésének kérdéseit fejtegette. A levert forradalom után a magyar J 791