Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: Az Országos Levéltár III. osztályának iratgyarapodása 1973–1977–ig / 803–818. o.

időből származik a szép kiállítású bárói diploma is, melyben Rudolf 1583-ban báróságot adományozott Kollonich Siegfried kamarás, haditanácsos (meghalt 1555-ben) fiainak és unokaöccseinek. — Igen értékesek a család XVIII. századi iratai. Ez időben két családtag játszott különösen fontos szerepet az ország életében: Zsigmond bíboros, bécsi érsek — a XVIII. század első harmadában — és László nagyváradi püspök, majd kalocsai érsek, helytartótanácsos — a század végén. Zsigmond az ellenreformáció szellemében igyekezett III. Károlyt befolyásolni a Rákóczi szabadságharc után és a vallásügy rendezése előtt, ő telepítette Nagylévárdra a piaristákat, ő adott instrukciót az ottani plébánosnak. A család fennmaradását Zay László adoptálásával és a családi hitbizomány létesítésével biztosította. Valószínűleg Lászlótól származnak azok a fejtegetések, amelyek szerint Erdély ab Hungária semper separata volt. — A nagylévárdi (Pozsony m.) és a moravankai (Nyitra m.) uradalom gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi iratok, összeírások, számadások gazdasági hátterét is vázolják a politikailag jelentős família életének. (2 csomó) A bizáki Puky család levéltárának kiegészítő iratanyagát ugyancsak 1975 folyamán vásároltuk meg. (4 1 (2 csomó). Az iratok a Puky család leszármazottjának, Puky Miklós dédunokájának tulajdonában voltak. Az anyag beilleszkedik az Országos Levéltárban levő, már rendezett Puky levéltár iratai közé, illetve azt jól kiegészíti. Az anyag nagyobb része a Puky család és Puky Miklós, volt Heves megyei földbirtokos, a szabadságharc alatt kormánybiztos, genfi emigráns, a Kossuth emigráció jelentős tagja, később Genfben a Pfeffer és Puky nyomda tulajdonosa működésével, illetve más Puky családtagokkal kapcsolatos. Az iratanyag kisebbik része a Puky családdal rokon Mátyás család irataiból áll. A megvásárolt iratanyag egésze képet ad a Kossuth emigráció egyik közismert tagjáról, tevékenységéről és leszármazottainak a társadalomban történt elhelyezkedéséről. — Nagy forrásértéke van id. Puky Miklós iratainak. Köztük szerepel Puky Miklós naplójának másolata. A napló 1850 és 1854 közt naponta eltérő terjedelemben számol be magánügyeiről vagy politikai észrevételeiről. Megjegyzendő, hogy a napló az irodalomban ismeretlen. — Id. Puky Miklós (+ 1887) életútjának különböző szakaszait ismerjük meg emigrációs levelezéséből (1851—1862 Brüsszel, Genf) s hazatérése után írt leveleiből 1871—1873-ból, szabadkőműves irataiból; a genfi nyomdával kapcsolatos ügyeinek intézéséről tudósítanak szerződések, élettársának a svájci Berlioz Joséphine-nek iratai, hozzá írt levelek, valamint 1911—1914 közt lefolytatott hagyatéki ügyének iratai egészítik ki Puky Miklós anyagát. A hagyatékban találhatók Teleki László iratok is, valamint a Teleki iratokkal kapcsolatos Puky-Irányi per iratai. Teleki László gróf (+ 1861) Genfből való hirtelen távozása után ui. iratait Puky Miklósnál hagyta. Puky azokat a Nemzeti Múzeumnak szerette volna adományozni, de haláláig korainak találta. Ezért rábízta az iratokat Irányi Dánielre, azzal a meghagyással, hogy legkorábban 1914-ben bonthatók fel. Irányi Dániel halála után az iratokat fia, Géza őrizte, aki a hagyatékot nem volt hajlandó átadni a Puky családnak. Az ügyben per folyt s az ezzel kapcsolatos iratok kerültek most elő. Puky Miklósnál maradt azonban Teleki László néhány levele is, amelyek Telekinek a szabadságharc alatti párizsi küldetésével kapcsolatosak. A 24 irat közt 2—3 olyan levél is van, amely feltehetőleg eddig ismeretlen volt. 806