Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Borsodi levéltári füzetek. I–VI. Szerkeszti Román János. Miskolc, 1971–1977. / 742–745. o.

nak 1521/22. évi adóösszeírása. Ebben Zselezniket és ezüstbányáját szultáni hászbirtokként külön említik. Lakosait nem adófizetőkként, hanem személyenként (nefer) írták össze. Ennek során hat mahalléban összesen 363 házas személyt és 4 özvegyet (bive) találtak. Zseleznik mellett a náhijéban csupán hat puszta neve került feljegyzésre. Nándorfehérvár 15—20 km távolságú körzetében tehát 1521-ben a lakosság teljesen kicserélődött. A törökök új telepítéseiről az 1523. évi szendrői szandzsák zselezniki náhijéjának összeírása ad számot. A következő forrásban a szendrői szandzsák 1528. évi adóösszeírásában már belgrádi náhije is szerepel, s mellette Lefcse, Morava, Kolubara, Nis, Lomnica, Prilep, Lepenica náhijék kerültek feljegyzésre. Ugyanakkor Szerbia területének nyugati részén megalakult a kruseváci (Aladzsa Hiszári) szandzsák is, Zagralata és Petrosz náhijékkal. A Száva-Duna folyók vonalától északra az egykori magyar területen az 1546/47. évben és az 1566/67. évben a törökök a szerémi szandzsák összeírását készítették el. A szerémi szandzsák zimonyi (Zemun) náhijéja a Duna mellett egészen Zalánkeményig terjedő területrészt foglalta magába, s itt teljesen délszláv hely és személyneveket rögzített. A helynevek között magyar csupán egy, Földvár puszta neve volt. Közben a törökök a Száva-Duna vonalától délre a szendrői szandzsák ismételt átszervezésével az 1560. évi összeírás szerint külön avalai, belgrádi és zselezniki náhijékat hoztak létre. Ez arra a tényre mutat rá, hogy a törökök Belgrádba és környékére új telepeseket hoztak, s növelték a lakosság számát. A gazdasági élettel kapcsolatban mindössze bányászati művelésről, nagyon csekély gabonatermelésről, de igen jelentős állattenyésztésről kaphatunk adatokat. A szendrői szandzsák vlah transzhumáló juhtenyésztó'iről 1528-ban külön is készült összeírás, amely a belgrádi náhijéban élőket vette számba. A kiadványt terminológiai szótár és a földrajzi nevek mutatója zárja le. A kötet különös jelentőséget a magyar történelem Jagello-kori kutatóinak nyújt, Nándorfehérvár és Szabács közötti terület népességi és gazdálkodási viszonyainak részletesebb megismeréséhez. A közölt török források kétséget kizáróan bebizonyítják a Szerbiából Magyarországra történő áttelepedés folyamatos meglétét az 1521—1566 közötti időszakban. Az áttelepedés magyarországi vonatkozásaihoz a kötet ismételten bizonyítékot szolgáltat. Vass Előd BORSODI LEVÉLTÁRI FÜZETEK Szerkeszti Román János. Miskolc, 1971-1977. I. (86), II. (77+10), III. (46), IV. (99), V. (62), VI. (113) I. A Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban című kiadvány előszavában az induló sorozat célját a megyei Tanács VB elnökhelyettese a kutatómunka 742