Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Hazim Sabanovic: Turski izvora za istoriu Beograda. Beograd, 1964. / 740–742. o.

Ezzel szemben a Magyar Front Intézőbizottsága a német fasizmus elleni összefogást szervezte a Kommunista Párt vezetésével, s a baloldali dolgozó tömegek és az ellenállásra hajlandó uralkodó rétegek együttműködését akarta létrehozni. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1944. október 10-én akcióegységre lépett nemcsak a fasizmus ellen, hanem a demokratikus Magyarország majdani felépítése érdekében is. A felszabadított országrészen kezdetben öntevékeny népi szervek vették kezükbe a helységek vezetését. A Kommunista Párt 1944. november 30-i programjában javasolta, hogy a Magyar Front folytatásaként alakuljon meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ennek az 1944. december 3-i programja tűzte ki feladatul, hogy minden városban és községben „a demokratikus pártok megbízottaiból és fasisztaellenes hazafiakból" nemzeti bizottságokat hozzanak létre, melyek a Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként tevékenykednek. A nemzeti bizottságok kezdetben jelentős szerepet játszottak a közigazgatás és a termelés megindításában. A gyárakban az üzemi bizottságok megszervezését az 50100/ 1945. Ip. M. sz. rendelet tette lehetővé, mely 1945. február 15-én lépett életbe. Szerintem a kommunisták és szociáldemokraták közvetlenül dolgoztak az üzemi bizottságokban, s nem a nemzeti bizottságok alakították meg az üzemi bizottságokat, mint a kiadvány bevezetőjében említi a szerző. A Nógrád Megyei községi nemzeti bizottságok és földigénylő bizottságok tagjainak névsorát közlő összeállítás igen hasznos, s a helytörténeti kutatást segítő kiadvány a vázolt problémák mellett is. Sok fáradságot takarít meg használója, ha helységének a felszabadulás utáni történetével foglalkozva az akkori vezetők személyét akarja megismerni. Ezzel kapcsolatban azonban felvethető, hogy a kéziratos formában, 400 példányban történt kiadás nem túl alacsony számú-e, hiszen a megye 142 helységének adatait tartalmazva, községenként egy-két példány juthat el az érdeklődőkhöz. Ugyanis a könyvtárak, levéltárak is kaptak a kiadványból, tehát kevés maradhatott a pedagógusok, a honismereti szakkörök, az iskolai tanulók számára. Javaslom, hogy az összeállítást második kiadásban is megkellene jelentetni, egyúttal kiegészítve, bővített formában. Ujlaky Zoltán Hazim Sabanovic TURSKI IZVORI ZA ISTORIU BEOGRADA Kniga prava-sveska prva. Katastarski popisi Beograda i okoline 1476—1566. Izdanje Istorijski Arhiv Beograda (Török források Belgrád történetéhez. Első könyv-első füzet. Belgrád és környéke kataszteri összeírásai 1476—1566. Belgrád város történeti levéltárának kiadványa ) Beograd, 1964. 662 + 81. 740