Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - IRODALOM - Simonffy Emil: Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. / 735–738. o.

nagy segítséget nyújthat a helytörténeti kutatásoknak is, ugyanakkor olyan adatsorokat kapunk, amelyek nem egyedi Sopron megyei felvételek eredményei, hanem az ország más területén is kisebb-nagyobb mértékben megtalálhatók a forrásai, tehát az országos kutatásokba is bekapcsolhatók. A táblázathoz fűzött bevezetésekben a szerző helyesen hívja fel a figyelmet az egyes adatsorok felhasználási lehetőségeire és korlátaira. Csak a konkrét forráslehetőségek ismeretében lehetne eldönteni, hogy a szerző által kiválasztott elemek-e a jobbágyvilág alkonyának legfontosabb, legjellegzetesebb tényezői. így például hiába kérnénk számon a szerzőtől, miért nem közölt adatokat a paraszti birtokmegoszlásra, pedig ez volna az egyik legfontosabb adatsor, ezt a források hiányában nem tudná megoldani. Adatközlései során először a megye lakosságával foglalkozik, közli az 1850. évi népszámlálás eredményeit és a lakosság, valamint a házak számát összehasonlítja az 1784-87. évi adatokkal is. Helyesebb lett volna, ha az összehasonlítást jobban kiterjeszti, gondol az 1857. és főleg az 1869. évi népszámlálásokra is. Az 1850. évi népszámlálás adatai eléggé megbízhatatlanok. A következő táblázat az úrbéres viszonyokra nyújt adatokat, a jobbágytelkek és az úrbéresek számát tünteti fel (1767 és 1847) megadva a kártalanítási összeget és a földesurat is. Az ezt követő táblázatok közlik a terményszolgáltatások formáit, az úrbéresek 1847-48. évi adótartozását, az 1778. és 1845. évi gabonatermést, az 1845. évi összeírás jó adatokat szolgáltat az egyéb terményekre is. Táblázatot kapunk a földterület művelési megoszlására és az úrbéresek állatainak számára az 1778. és 1847. évi adólajstromból, illetve az 1850. évi állatösszeírásból. Iparstatisztikai kimutatás 1848-ból és 1851-ből (szakmánkénti részletezéssel), a gyárak és céhek leírása, országos és heti vásárok kimutatása, valamint a megye összefoglaló ismertetése az 1843. évi térkép alapján egészíti ki ezt a részt. A közölt adatok lehetővé teszik, hogy az egyes falvak XIX. sz. közepi életéről és viszonyairól a lehető legteljesebb képet alkothassuk meg. A községsoros közlés viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a feldolgozás során nemcsak az egyes helységeket, hanem a nagyobb tájegységeket is figyelembe kell venni. A harmadik részben a szerző Sopron megye községeinek címeres vagy rajzos pecsétjeit írja le, illetve fényképeit mutatja be. A pecséttan művelése a magyar történettudománynak jelenleg eléggé elhanyagolt része, Horváth Zoltán úttörő munkát végzett ezen a téren. A községek pecsétjeinek leírása az elemző bevezetés után nem elszigetelt, öncélú munka, hanem beilleszkedik a feudalizmus utolsó időszakának egész rendszerébe. Jó képet ad a községi közigazgatás fejlődéséről, változásáról, részben a községek életéhez is nyújt adalékot. Agrártörténeti szempontból különösen érdekesek azok a pecsétek, amelyek növényeket, helyi állatokat vagy mezőgazdasági szerszámokat ábrázolnak. Érdemes volna ezeket az ábrázolásokat külön vizsgálat tárgyává is tenni. A negyedik részben részleteket közöl a szerző a Sopron megyei rendszabásokból és rendeletekről, felsorolja a szabadságharcban elesett ismert katonák neveit. Igen jó áttekintést ad a falvak névváltozásairól, ami igen szükséges is a kutatás elősegítésére. A kötetet egy külön táblázat egészíti ki az állatok számáról és egy igen szép úti térkép 1843-ból. A szerteágazó témaválasztás ellenére a kötetet összekapcsolja az, hogy a jobbágyfelszabadítás 125. évfordulója alkalmából képet ad a XIX. század első felének és közepének viszonyairól. A szerző nem kívánt olyan témákkal foglalkozni, amelyek már koráb737