Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - ADATTÁR - Miskolczy Ambrus: Teleki József gubernátor látogatása Nagyszebenben 1848. május 3-án: adalékok a magyar-szász kapcsolatok történetéhez / 685–694. o.

Eines Löblichen Stuhhamtes Die Reussmarkter Abgeordneten zum National- Conflwc Johann Löw Hermannstadt den 3

ten Mai 1848 Albert Löw Archivar P.S. Zu den drübigen MittheÜungen fügén wir in gleicher Absicht noch die beüiegenden 28 Exemplarien der Flugschrift "Ungars (sic!) und Siebenbürgens Stellungzur Gesammtmonarchie" zur Auftheilunghinzu. Jegyzetek 1 Siebenbürger Wochenblatt 1848. ápr. 20. 32. sz. 2 Kőváry László: Erdély története 1848-49-ben. Pest, 1861. 22-23.1. 3 Friedrich Teutsch: Die Sachsen im Jahre 1848/49. in: Hundert Jahre Sachsischer Kampfe. Hermannstadt, 1896.170.1. és Friedrich Teutsch: Geschichte der Siebenbürger Sachsen. Hermanstadt, 1910. III. k. 215—216.1. 4 Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Budapest, 1928. 105.1. 5 Sárközi Zoltán: Az erdélyi szászok 1848-1849-ben. Budapest, 1974.17.1. 6 Ezt a jelentést a Román Tudományos Akadémia bukaresti könyvtárának kézirattárában találtam. Jelzete: Ms. 970. ff. 59—60. Teljes szövegét közlöm a függelékben. 7 Der Siebenbürger Boté. 1848. május. 5. 41. sz. A röpirattal egyező, csupán néhány kifejezésben eltérő Teleki nyilatkozatot közöl Eugen von Friedenfels: Joseph Bedeus von Scharberg. Beitráge zur Zeitgeschichte Siebenbürgens im 19. Jahrhundert. Wien, 1885. II. k. 38. 1., Teutsch feltehetően könyvéhez a Botét, cikkéhez Friedenfels könyvét használta. V. ö. Carl Göllner: Die Siebenbürger Sachsen in den Revolutionsjahren 1848-1849. Bukarest, 1967.103-104.1. 8 Ellenőr. 1848. május. 12. 5. sz. 9 Der Siebenbürger Boté. 1848. május. 12.44. sz. 10 Siebenbürger Volksfreund. 1848. május. 5. 23. sz. 11 Teutsch: Die Sachsen 170.1. (Lásd a 3. sz. jegyzetet) 12 Johann Löw fia, Wilhelm Löw az uniót kimondó országgyűlési ülést megelőző szász tanácskozáson csatlakozott Kari Gooss segesvári követ unionista álláspontjához, és az éjszakába nyúló tanácskozáson a szerdahelyi országgyűlési követek az unió mellett szavaztak, Joseph Trausch: Schriftsteller Lexikon. Kronstadt, 1868. II. k. és Teutsch: Geschichte 222-223. 1. szerint. Johann Löw Szerdahelyszék egyik képviselőjeként jelent meg a június végén összeülő, megerősített és rendkívüli univerzitási gyűlésen. Friedenfels: Bedeus von Scharberg. 55.1. 13 A legfontosabb erdélyi magyar állásfoglalás Wesselényi Miklós március 25-én kelt nyilatkozata. Közölte a brassói sajtó is: Blatter für Geist 1848. ápr. 3. sz. Ebben a liberális vezér azt fejtegeti, hogy a szász alkotmányból sok mindent átvesz a magyar alkotmány és biztosítani fogják a német nyelvhasználatot a közéletben. Wesselényin kívül még Bethlen János és Jósika Miklós is közzétett egy nyilatkozatot. Blatter május. 22. sz. 693