Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Ujlaky Zoltánné: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kialakulása és főbb jellemzői a két világháború között / 597–604. o.

II. 10 kh-on aluli törpebirtokosok, v. ilyen birtokok használói és haszonbérlői III. 10— 30 kh-as birtokosok, v. használók, bérlők IV. 30—100 kh-as birtokosok, v. használók, bérlők V. 100 kh-nál nagyobb birtokosok, v. használók, bérlők 1937-ben így módosultak a kategóriák: I. 0— 3 kh-as törpebirtokosok, mezőgazdasági munkások és cselédek II. 3— 10 kh-as törpebirtokosok, használók, bérlők III. 10- 30 kh-as birtokosok, használók, bérlők IV. 30—100 kh-as birtokosok, használók, bérlők V. 100-500 kh-as birtokosok, használók, bérlők VI. 500 kh fölötti birtokosok, használók, bérlők VII. gazdatiszti érdekeltség Már az 1920-as törvény ,, demokratizmusa' is azt jelentette, a TMK esetében, hogy a több mint 230 000 első kategóriás ugyanennyi képviselőt juttathatott a kamarába, mint a 3 000 V. kategóriás. Az 1937-es módosítással az agrárproletáriátus és a 100 holdon aluli parasztság képviselete számszerűen is csökkent, de arányait tekintve még inkább hátrányos helyzetbe kerültek a korábbiakhoz képest is. A választás alulról felfelé közvetett módon és többnyire nyíltan történt. Ügyelni kellett minden szinten arra, hogy az érdekcsoportok egyenlő aránya változatlanul fennmaradjon. Ezek az érdekcsoportok választották meg először a 10—20 tagú helyi (községi) mezőgazdasági bizottságokat, majd a községi mezőgazdasági bizottságokból kerültek ki a járási mezőgazdasági bizottság tagjai, s ezek, valamint a megyei városi mezőgazdasági bizottságok választották a megyei mezőgazdasági bizottságokat. Ez utóbbiak és a törvényhatósági jogú városok (a TMK esetében Debrecenben) mezőgazdasági bizottságai küldhették el delegátusaikat a kerületi mezőgazdasági kamarákba választott rendes tagként. Az általam vizsgált Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (TMK) illetékességi területén (melyhez Békés, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok, Szatmár megye és Debrecen sz. kir. város tartozott) 1938-ban pl. 255 községi, 12 megyei városi, 33 járási mezőgazdasági bizottság, valamint egy törv. hat. jogú városi és 6 vármegyei mezőgazdasági bizottság alakult. A Tiszántúli Kamara területén tehát 307 különböző szintű mezőgazdasági bizottság tevékenykedhetett. A hat vármegye és Debrecen összesen 150 rendes és 96 póttagot választott be a kerületi kamara (TMK) testületébe. Ezen kívül az 1937-es törvény értelmében a tiszántúli gazdatisztikar 25 rendes és 25 póttagot delegált. Hivatalból tagjai voltak a kamarának a kerületéhez tartozó 6 vármegye alispánjai, a debreceni polgármester, ugyanezen közigazgatási egységek gazdasági felügyelőségének vezetői és a vitézi törzsszékek egy-egy küldötte. Ezentúl 8 általános célkitűzésű gazdasági egyesület delegálhatott 16 kamarai rendes és 16 póttagot, az együttes tagküldésre feljogosított egyesületek 4 rendes és 4 póttagot, az együttes tagküldésre jogosított szakszövetkezetek 2 rendes és 2 póttagot. így a kamarai közgyűlés, mely elvileg a kamara legfőbb szerve volt, 210 kamarai rendes tagból állt. Szavazati joggal csak a kamarai rendes tagok rendelkeztek. A hivatalból rendes tagsági jog révén törvényes keretek között adott volt a lehetőség, hogy a kamarai közgyűlésben a nagyobb birtokosok és az államapparátus )