Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Révész Tamás Mihály: A dualista állam sajtórendészete, 1867–1875 / 557–590. o.
A külföldi hírlapok fölötti felügyelet mérlege Az osztrák—magyar kiegyezés, a monarchia alkotmányos reformja a belső ellenzék sajtóoffenzívájával egyidőben a hazai nemzetiségek és a környező államok hivatalos orgánumait is támadásra késztették. Az új kormányzatnak így Böszörményiek, Mészáros Károlyék, Táncsicsék és Jókaiék éles hírlapi kritikáján kívül számolnia kellett a magyar területre mind gyakrabban beszállingózó, monarchiaellenes idegen nyelvű újságok befolyásával is. Ám míg a hazai hírlapirodalom befolyásolására a jogban és a hatóságok szervező tevékenységében a hatalom erre illetékes fórumai elfogadható eszközökre találtak, addig — amint arra már utaltunk is — a márciusi törvény, az 1862-es osztrák sajtótörvénytől eltérően a külföldi sajtótermékek rendszerre veszélyes agitációi ellen nem nyújtott védelmet. 157 Így azután a hatalom megragadását követően majd két esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Andrássy és kabinetje fellépjen azokkal a hírlapokkal szemben, melyeket Magyarország és társországai területén kívül nyomtattak, s amelyek támadták a kormány politikáját, vagy az állami, társadalmi berendezkedés ellen keltek ki. A külföldi újságok üldözése azonban nem öltött tömeges méreteket. Ennek igazolásaként elég utalni arra, hogy a magyar kormányszervek a deákpárt uralma alatt alig többször, mint egy tucatszor alkalmaztak retorziót a barátságtalan, vagy éppen riasztó tartamú idegen lapokkal, röpiratokkal szemben. További nyolc esetben ugyanis az osztrák kormány egyenes felkérésére, felszólítására került sor egy-egy, a bécsi belügyminiszter által az osztrák területről már kitiltott sajtótermék magyarországi kiűzetésére. Figyelemre érdemes egyébként, hogy a monarchia két része között a külföldi lapok fölötti rendészeti politika megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása kezdettől fogva nélkülözte a neuralgikus, vagy akár még a kisebb súrlódási pontokat is. A nemkívánatos lapok hatásának csökkentése, illetve teljes eliminálása a két központú állam uralkodó köreinek közös óhaja volt, s e téren a dualista állam szerkezeti bonyolultsága legfeljebb csupán az ügyek érdemi elintézésében hosszabbította meg az eljárást. A kitiltási ügyek iratanyaga is azt bizonyítja, hogy a külföldi lapok veszélyességének megítélésében a monarchia kormányai között mindig a legteljesebb nézetazonosság uralkodott, s a meghozott intézkedések hatásfokának növelése érdekében mindkét fél kínos udvariassággal és rendkívüli gyorsasággal igyekezett teljesíteni a partner-kormánytól érkezett megkereséseket. A nézetazonosság természetesen az érdekek azonosságából fakadt. A közös államfőt ért hírlapi támadások hatásának elhárítása 1S8 , a „pánszláv izgatásokat" tartalmazó, az államegységet sértő orgánumok elleni rendészeti intézkedések 159 , a vallási türelmetlenséget szító újságok és nyomtatványok elnémítása 160 , s a „sociál-democraticus" nézeteket valló hírlapok osztrák magyar területekről való kiűzése mindkét kormány érdeke volt. Az összbirodalmi védekezésen túl azonban a pesti minisztérium jónéhány esetben maga is arra kényszerült, hogy meggátolja a „szentkorona államainak területi egységét" támadó idegen nyelven jelentkező külföldi lapok magyarországi terjesztését. Így mutattak ajtót a Perseverenza, az Albina, a Mlada Serbadija, a Jedinstvo, a Románul és a Warrens Wochenschrift című hírlapoknak. 162 575
