Levéltári Szemle, 28. (1978)
Levéltári Szemle, 28. (1978) 3. szám - Leblancné Kelemen Mária: Újabb törekvések a középiskolai történelemoktatás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 547–555. o.
a közművelődési, tudományos intézmények segíteni a történelemoktatást, illetve milyen együttműködésre van szükség a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok és az iskola, a történelemtanárok között a sikeresebb történelemoktatás érdekében. Ezek közül hozzánk - témájánál fogva — a Történelemtanítás és levéltár konferencia áll legközelebb. A levéltárak szerepe nem kisebb a történelemoktatásban, az ifjúság történelmi tudatának alakításában, mint a múzeumoké, csak kevésbé ismert és elterjedt. A múzeumok pedagógiai munkájának lehetőségei kézenfekvőbbek, könnyebbek, mint a levéltáraké, de nem számosabbak és fontosabbak. 9 A helytörténeti olvasókönyvek, a forrás- és szemelvénygyűjtemények, a levéltárlátogatások, tanítási óra, szakköri foglalkozás a levéltárban stb. ennek az együttműködésnek már eddig is alkalmazott módjai, formái. Ezt az együttműködést bővíteni, a foglalkozások módszertanát alaposabban kimunkálni, a rejtett lehetőségeket felkutatni, közkinccsé tenni volt hivatott ez a konferencia, azon túl, hogy számba vette: mit tettek eddig a levéltárak „az iskolai történelemtanítás és a történelmi tudat erősítésében végzett közművelődési tevékenységük során ?!" Mint követendő példára tekinthet a többi levéltár a Somogy megyei levéltárban már megvalósított kezdeményezésekre, gondolunk itt részben az iskolalevéltáros beállítására, részben az Iskola és a levéltár című sorozat (Dokumentumok a szülőföldről ) már megjelent és tervezett köteteire; — az iskolalevéltáros és a tanárok szerkesztésében —; valamint az iskolai történelemoktatás, a közművelődés segítésének egyéb formáira. (Somogyi Almanach, levéltári évkönyvek, kutató klub létrehozása, a kiadványok nyilvános tudományos vitái, a tanári továbbképzés fórumai stb.) 10 Látszatra talán eredeti témánkhoz nem tartozónak tűnik ez a kitekintés, a helytörténet fontosságának, a korszerű történelemoktatás mikéntjének kimunkálására törekvő kezdeményezések áttekintése. Valójában tanulmányunk szerves része, hiszen elsősorban azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az e témakörben 1972-ben napvilágot látott dolgozatunk óta hol, milyen kezdeményezések történtek. A már évek óta szinte krónikussá váló helyhiány miatt a még eddig meglevő lehetőségeinket is fel kellett számolni. Évek óta nem tudunk fogadni osztályokat, szakköröket levéltárlátogatás, műhelymunka céljából. Fel kellett számolni kamarakiállításunkat, fotólaboratóriumunkat. (A folyosón is Dexion állványokon iratanyagot kellett elhelyeznünk.) Mi indokolja akkor e dolgozat megszületését? — teheti fel joggal a kérdést az olvasó. Arról kívánunk beszámolni, hogy egyre rosszabbodó körülményeink között mit tettünk a középiskolai történelemoktatás segítésére. (Közreadásával esetleg ötletet adhatunk hasonló helyhiánnyal küzdő levéltáraknak a segítség módjának megtalálásához.) Folytattuk az 1971-ben elkezdett kiadványsorozatunk megjelentetését: Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból (A Nógrád megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának kiadványa.). Összeírás: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján. Salgótarján 1972. 549