Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - KRÓNIKA - Horváth Zoltán–Pecze Ferenc: Két évtized nemzetközi tudományos együttműködésének újabb eredményei: a 16. (budapesti) jogtörténeti konferencia / 459–465. o.

Egyetemes jogtörténetírásunk is (Horváth Pál) arra mutatott rá, hogy az oroszországi pol­gárság térnyerése a cári önkényuralom államigazgatásában korlátozott volt. Csupán a köz­ponti kormányzat által szigorúan ellenőrzött helyi önkormányzati pozíciók megszerzé­sére szorítkozott. Fent hivatkozott főreferátumában Litvinova a helyi szovjetek felépítésében a választás, a demokratikus centralizmus, az államszervek egységének elveit emelte ki. A lettországi helyi szovjetek biróságigazgatási funkpióit E. J. Stumbina tárta fel. Nemzeti referátumban Melzer az NDK első forradalmi városigazgatásának történelmi jelentőségét elemezte. Ezek az előadások többnyire erős elméleti megalapozottsággal tűntek ki. A szocialista országok jogtörténészei, amint ez a korábbi konferenciákon is megmutatkozott, számottevő szin­tetizálható feldolgozásokkal rendelkeznek: Az előadások további része a megadott témakörrel több ágon kapcsolódott. Ezúttal Horváth Pál elaborátuma a Frank-Könyvtár'művelődés- és jogtörténeti szerepét domborí­totta ki. A ritka becsű könyvészetben a francia, olasz felvilágosodás, a porosz egyetemi reformgondolat stb. köteteitől a korabeli szakművekig tízezernyi egység halmozódott fel. E szellemi kincsnek a főváros kezeléséből az Egyetemi Könyvtárba a neoabszolutizmus alkonyán bekövetkezett „átadáskényszere" egymagában tanúsította az állomány kiugró értékeit. Az egymással szomszédos Hajdúság és Szabolcs megye közigazgatásának bemu­tatásánál az utolsó száz év előtti kérdések is felvetődtek. Előbbiről Stipta István, utóbbi­ról Bernáth Zoltán számolt be. Közben a városigazgatás (pl. Nyíregyháza) fejlődésének helyi sajátosságaira is kitértek. A rendezőség gyakorlati jogászok kutatási eredményeinek programba iktatásával jogtörténeti nemzetközi konferenciáink régi hagyományát elevení­tette fel. Révész T. Mihály a sajtóigazgatást a kormány és a helyi szervek viszonyának ke­resztmetszetében fejtette ki. A főváros gazdasági igazgatásáról a két világháború közötti időből Szekeres József, Csizmadia László pedig a magyar idegenforgalmi regionális igaz­gatásról adtakelő. A tanácskozás méreteinek és a róla írható beszámoló korlátozott terjedelmének sze­rencsés ellentmondása nem teszi lehetővé, hogy eseményeiről arányos képet adjunk. Ezért a még nem említett országos referátumok sorában E. Melichar (az utolsó száz év osztrák városi és regionális igazgatása); K. Maly (a cseh területek helyi igazgatásának fejlődési tendenciái 1848—1945); L. Pauli (a lengyel városi és regionális igazgatás kialakulásának főirányai) anyagait emeljük ki. V. Ogris a lajtántúli neoabszulutizmuskori kerületi hivata­lok, V. Urfus a csehországi város és igazgatása jogi fogalmában a legutóbbi száz év folya­mán végbement változások kérdésivel foglalkozott. Főreferátumában V. Gionea a két vi­lágháború határolta időszak romániai igazgatásszervezetének alapvonásait ismertette. A katowicei J. Ciagwa a lengyel-sziléziai önkormányzat 1922-től 1939-ig fennállott szerve­zetének sajátosságait mutatta be. 463

Next

/
Thumbnails
Contents