Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Vass Előd: Horváth Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Budapest, 1977. / 445–448. o.

volt. 1919. március 19-én a fővárosból élelmiszerrekvirálásra kijövő francia szpáhi lovasalakulatot Veresegyház népe fegyveresen szétugrasztotta. A forradalmak és megszállások gyors egymásutánjait átélt Veresegyháznak 1920-ban 880 háza s 3 ezer lakosa volt. 1910—13-tól a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Rt. a volt váci püspöki földeken parcellázásokba fogott, az így eladott jórészt fővárosiak telkeiből alakult ki Erdőváros. Az itteni vasútállomás és az erdővárosi tó strandja körül kialakult telep 1929-től az ingázók és kétlakiak letelepülésével átalakította a község társadalmát. Veresegyházon 1924-től heti piac és két országos kirakodó és állatvásár tartását indították be, ami elősegítette a község fejlődését. Veresegyház az 1944. december 10—12. közötti utcaharcok során szabadult fel. A felszabadító szovjet hadsereg segítségével indult meg az újjáépítés és a közellátás megszervezése. Az 1945—1947 közötti koalíciós pártokra leadott szavazatok aránya a túlnyomóan mezőgazdasági község kis és törpebirtokosainak jelentőségére mutat rá. A községi tanács 1950. október 27-én alakult meg. A szocialista konszolidáció után a fejlődés első jelei a község életében 1960-tól követhetőek nyomon. A népesség és népmozgalom, a szociális és kommunális ellátottság, a művelődés, valamint az oktatás létesítményei a község új arculatát alakították ki. A távlati fejlesztési tervek a nagyközség 1980-ig történő kiemelt regionális központként való kiépítését szolgálják. A szerző a község történetének főbb eseményeit külön közli időrendi áttekintésben is. A helynévmutató vastag betűkkel szedve közli Veresegyház földrajzi neveit. Külön említésre méltó a fényképek közlése, melyek áttekinthetőbbé teszik a könyvet, a község XVIII. századi térképeiről készített, a borítólapok belsejében elhelyezett fényképmásolatokkal együtt. A szerző könyvében betekintést nyújt egy mai nagyközség népének elmúlt évszázadaiba, elsősorban a népesedéi és a gazdálkodás tárgykörében, s a néprajzi vonatkozások ügyes felhasználásával tökéletes községrajzot írt meg. Vass Előd 448