Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere. Heraldikai és történelmi monográfia. Bratislava, 1976. / 431–433. o.

van még nálunk is kívánnivaló! Annál is inkább fontos, mivel Magyarországon és a környező szocialista országokban is az utóbbi években egyre inkább növekszik a városi címerek felújítására, illetve újjáalkotására vonatkozó igény. A Csehszlovák Nemzetgyűlés 1967. december 11-én hagyta jóvá azt a törvényt, amely szerint a heraldikai szabályok betartása mellett a városok címeralkotási és címerhasználati jogot nyertek. „A város új címerét, színeit és zászlaját... a zselizi Városi Nemzeti Bizottság közgyűlése 1973. április 26-án elfogadta, kihirdette és használatba helyezte" — olvashatjuk a Bevezetésben. A Zseliz város címere című kötet első fejezetében szól a szerző a városi címerek jelenkori szerepéről, alkalmazásukról, az új címeralkotásokról és azok értékéről. A mai városi címert „szabadon választott reprezentatív városi szimbólum" -nak nevezi. De „a heraldika szempontjából csak azokat a szimbólumokat tekinthetjük címernek, amelyek címerpajzson jelennek meg." Olvashatunk a választhatóság lehetőségeiről: a történeti címert eredeti, módosított vagy javított formában lehet felújítani, vagy teljesen új címert kell alkotni. Hogy adott esetben melyik megoldás választandó, azt a történelmi kutatás dönti el. Ha van a városnak régi címere, lehetőleg azt kell visszállítani, állapítja meg a szerző, mivel a címerek helyességének egyik fontos elve a történeti múlt, a másik a heraldikai hibátlanság. A zselizi városi szimbólumról szólva részletesen foglalkozik Püspöki Nagy Péter a címerkép tartalmával. Legértékesebbek az un. „beszélő címerek", ha a pajzsra helyezett figura a „beszélő képek" sorába tartozik. Ennek megválasztásához kiindulópont csaknem minden esetben a város neve. A beszélő címerek után következnek értékben az atipikus, egyedi megoldású címerek és legkevésbé értékesek a közös címeralakokra épített tipikus címerek. „Csupán az a címer jó, amely minden tekintetben megfelel a heraldikai szabályoknak." Egy város címerének megválasztása előtt tehát meg kell vizsgálni a város heraldikai fonásait. Ha a történelmi címereknek helyesbíthető hibái vannak, fel kell őket újítani. Ha a történelmi címer kétes értékű vagy a címeralak nagyon gyakori, új címert kell készíteni a heraldikai szabályoknak megfelelően. A Zseliz történetével foglalkozó fejezet az őstelepülés nevének és keletkezésének korától napjainkig tekinti át a város történetét. (A török hódoltság korával bezárólag részletesebben, a továbbiakban vázlatosabban.) Gazdagon dokumentált anyagot olvashatunk Zseliz X. századból eredő nevének magyarázatáról, a település 1075-ben történő első említésének kérdéséről (a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében), a Zselizt 1209ben először említő pápai oklevélről, Mikola (Mikolafalu) keletkezéséről, Zseliz fellendüléséről, a XV. század elején (1411) mezővárossá válásának okairól, körülményeiről. 432