Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Kovács Istvánné: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve III. kötet. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976. / 428–431. o.

tárta azokat a tényezőket is, amelyek odavezettek, hogy a néptanítók néhány kivételtől eltekintve „nem lehettek az okszerű gazdálkodás tudományának apostolai". Mikecz Ferenc a kötetben A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében című témakört dolgozta fel, elemezve a földreform megvalósításának előzményeit, a koalíció osztályerői közötti küzdelmet, az MKP és szövetségese az NPP földért folyó harcát. A földreform Hajdú megyében 1945. október 1. előtt befejeződött. A földreform politikai jelentősége mellett döntően járult hozzá a mezőgazdasági termelés megindításához. A felszabadulás után a földreform elindította a tanyavilág kedvező változásának folyamatát. A debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez nyújt új ismereteket Gazdag István tanulmánya. A népi demokrácia államhatalma elsőrendű sürgős kormányzati feladatának tartotta a tanyai települések gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítását. A két munkáspárt által elkészített hároméves terv a tanyavilág problémáinak rendezésére konkrét intézkedéseket biztosított. A termelőszövetkezetek szervezése is felvetette a külterületek rendezését. A kormányrendeletre megalakult Tanyai Tanács már a tanyakérdés szerves, gyors megoldását tűzte ki feladatául. A tanyavilág történetének rendkívül fontos forrásait használta fel a szerző, amikor a Tanyai Bizottság 1949. évi ülésein felvett adatlapokat kutatta. Ezek meghatározó erejű adatokat tartalmaznak egy-egy adott tanyai körzet gazdasági, közigazgatási, kulturális, szociális és egészségügyi életéről. Újlaki Zoltán már az újtípusú szocialista üzem a debreceni Állami Gazdaság gazdálkodását dolgozta fel 1951-1956 között. A földreform után a kisbirtok, túlnyomó többsége idején az állami gazdaságok a korszerű mintagazdaság szerepe mellett az árutermelés funkcióját is ellátták. A szerző a korszerű gazdálkodást akadályozó politikai és gazdasági tényezőket is feltárta tanulmányában. A Közlemények sorában Szendrey István Derecske hajdúváros kialakulását vizsgálta. 1631-ig Derecske magánföldesúri birtok volt, lakói pedig jobbágyok. A város hajdújoga I. Rákóczi György kiváltságlevelével 1631-től tekinthető bizonyítottnak. A szerző a jog elnyerésének körülményeit az országos történettel összefüggésben vizsgálta és tárta fel. Benda Kálmán a felső-magyarországi rendek 1607. márciusi kassai részgyűlésének két iratát adja közre a kötetben. A történetírás eddig sem Thurzó György királyi biztos megbízatásáról, sem a kassai részgyűlés megtartásáról nem tudott. Az iratok közreadása mellett az iratok keletkezésének és a részgyűlés körülményeinek megértéséhez a főbb országos eseményeket tényszerűen mutatja be a közlemény, igen gazdag forrásanyag felhasználásával. A két irat a Magyar Országgyűlési Emlékek iratsorozat anyaggyűjtési munkálatai során került felkutatásra és kidolgozásra. 430