Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - IRODALOM - Gyalay Mihály–Ónodi Irén: Acta Facultatis Juridicae Universitatis Comenianae III. kötet. Bratislava, 1975. / 420–423. o.

nyirbálta meg a kamarák önkormányzatát, mígnem 1940-ben három esztendőre zárlatot rendeltek el. Kereken két évtizednyi tudományos együttműködésről és eredményekről adott számot Pecze Ferenc gazdag visszatekintése. Egyenként értékelte az 1959-től tartott tíz és vázolta az 1969—1975 között rendezett további öt nemzetközi szaktanácskozás munkáját. Megvilágította, hogy a X. konferenciától kezdve az államjogi, büntetőjogi, civiljogi anyagok mellett munkajogtörténeti referátumok ismételten szerepeltek. Párhuzamosan igazgatástörténeti feldolgozások szintén multilaterális eszmecserék (1972. stb.) napirendjét töltötték ki. Szerző hazai és külföldi publikációi (pl. Magyar Jog 1968. 2. sz. Právny obzor 1972. 8. sz. 774—783. 1.) az újabban önállósult ágazatokban a munkaviszony, munkaszerződés, az agrárviszonyok intézményeinek fejlődését feltáró kutatásokat szorgalmazták. Pólay Elemér a római jog második világháború utáni oktatásában bevezetett reformokat ismertette. Megemlékezett a római jog valamennyi számottevő hazai művelőjének munkásságáról. Leszögezte, hogy a római jog történetelméleti diszciplína, amely alkalmas bevezetés a civiljogi tárgykör tanításához. Fejtegetéseiben a kötetben Szegvári Katalin a dualizmus felemelkedő nőnemzedékei egyetemi tanulmányait szabályozó rendelkezéseivel foglalkozik. Eötvös József miniszterségével nyílt meg a nők előtt a tanítóképezdék kapuja. Az igazi haladást azonban Wlassics Gyula alatt küzdöttek ki. Egyetemi tanulmányaik teljes emancipációja az 1918—1919. évi forradalmakkal valósult meg. A jogászképzés talán iegszövevényesebb kérdéskomplexumát, az esti tagozati jogi oktatást Máthé Gábor világítja meg. Különösen a politikai és szociális motívumok égető kérdéseit veti fel. Nem véletlen, hogy a tárgykört napirendjére tűzte az 1970-es moszkvai Történettudományi Világkongresszus egyik szekciója. 1945 után sürgős szükségként jelentkezett a korábbi uralkodó osztály jogászképzés területén fennállott monopolhelyzetének likvidálása. A népi elemek beállítása nélkül az államigazgatás szocialista átalakítása elképzelhetetlen lett volna. Révész T. Mihály a levelező jogi oktatási formáról alkotott ugyancsak összetett értékelést Nizsalovszky E., Polinszky K. és Király T. tárgyat érintő következtetéseire támaszkodva. Ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyek a magyar és csehszlovák jogtörténészek tudományos kapcsolatainak létrehozásában Leonard Bianchi, Václav'Vanecek, Pecze Ferenc és Horváth Pál nevéhez fűződnek. Ezekből a kölcsönös iniciatívákból fejlődtek ki a jogtörténet-tudomány nemzetközi eredményei. Az együttműködésbe számos nép (lengyel, jugoszláv, szovjet, német, osztrák, bolgár, holland, francia, román) szaktudósa bekapcsolódott. A konferenciák négy országban zajlottak le eddig. Ezalatt őszinte nyílt422