Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

Polgári peres ügyekben a leggyakoribb a kártérítés megítélése volt. Az ítéletek legnagyobb részét haladéktalanul végrehajtották. Igen kevés esetben olvashatunk csak halasztásról. Perújrafelvételről és a megyéhez való fellebbezésről a tárgyalt korszakban mindössze három esetben van tudomásunk. Sokkal gyakoribb volt ennél az az eljárás, hogy az úriszék utalta az ügyet más fórumokhoz, pl. az ügyészi hivatalhoz, a nagykárolyi központi úriszékhez, vagy — ritkábban — a vármegye elé. Különös jelentősége van a salánki úriszék előtt folyó, közvetlenül a földesúri kizsákmányolást szolgáló magjstratuális, úrbéri ügyeknek. Korszakunk az úrbéri rendezések korszaka. A vizsgált fonásokban nagyszámú leírást találtam a jobbágyok- és zsellérek részére az úrbéri terhek rendezésére, szabályozására indított kérésekről. 1811-ben nagyobb ellenállásra is sor került. 400—500 jobbágy és zsellér szállt szembe az erdőhasználatot újra szabályozó törvénnyel. Az úriszék végül a végrehajtáshoz karhatalmi segítséget volt kénytelen igénybe venni. összegezve: a periratokat végigolvasva megállapítható, hogy a salánki úriszék működésére a kései feudalizmus nyomta rá bélyegét. Jegyzetek (1) A salánki kerülethez tartozó uradalmak: Salánk, Kígyós, Kis- és Nagy almás, Falucska, Maszárfalva, Bilke, Alsó- és Felsőkarszló, Kövesd, Komlós, Nagykomját, Magyarkomját, Glód, Egres, Feketepatak, Tiszakeresztúr, Mátyásfalva, Bene, ölyves, Csángóvá és Tiszabecs. (2) Varga E.: Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Bp. 1958. Akadémiai Kiadó. 22.1. (A továbbiakban: Varga E.: Úriszék) További forrásanyagot az Országos Levéltárban őrzött, Károlyi Levéltár 0.1531. A. No. 1865. jelzett anyagában szereplő „Úriszéki jegyzőkönyvek"-ben találtam. A hivatkozási számok év szerint a következők: (3) Úriszéki jegyzőkönyv 1785. No. 9. (4) 1797. No. 6. (5) 1783. No. 3. 413