Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 2. szám - ADATTÁR - Seereiner Imre: Úriszéki bíráskodás a Károlyiak salánki uradalmában a XVIII. század végén / 399–416. o.

1783-ban jegyezték fel pl. a muzsai kocsmáros hagyatékával kapcsolatos vitát. Ennek eldöntését a felek részletes meghallgatása után, a salánki uradalomra bízták. (47) 1785-ben Kun Miklósnak, Homoki Márton elleni, bizonyos ház iránt támasztott igényét dönti el az úriszék. Kun Miklós 21 évvel korábban apjától örökölte a házat, de oda nem költözött be. Az uraság engedélyezte Homokinak, hogy a házban lakjon, mivel a terhek viselésére alkalmas volt, sőt alkalmasabb Kun Miklósnál. Ezért az úriszék Homokit birtokában meghagyta, Kun Miklós pedig igényt tarthatott a salánki udvarbíró becslési eljárása alapján vagyoni kielégítésre. (48) 1797-ben az úriszék tevékenységének nagy részét a hagyatéki ügyek intézése teszi ki. Mester János és testvérei'kérelme pl. anyjuk ellen irányul, aki az apa halála után megmaradó házat fiainak átadni, vagy kifizetni nem akarta, hanem új férjével ott lakik. Az úriszék az ügy elintézését ezúttal is a salánki tiszttartóra bízta, döntése ellen az úriszékhez fordulhattak. (49) A következő ügy: Oniszka János és Horinka István özvegyei kérik, hogy az úriszék tiltsa meg Gulácsi úr jobbágyainak az őket illető szántóföldek és kaszálók elvételét. Döntés: a salánki tiszttartó a helyszínre megy és a vitát ott rendezi. Valóban Horinka özvegyét illeti a föld, ezért visszaadja, a bitorlókat a további használattól eltiltja, sőt mint hatalmaskodást bírálja el az ügyet. (50) Ezután Papp László és testvérei kérik az örökölt javak felosztását. Az úriszék ismét utasítja a salánki tiszttartót, hogy a helyszínen vizsgálja meg a telek nagyságát. Amennyiben arra lehetőség van, az örökösök egyenként negyedtelkesek legyenek, ha pedig nyolcadrésznél nem jut több egynek, az egyik közülük legyen gazda, a többi pedig házzal bíró zsellér. A telek felosztása szintén a rendezés tárgya. (51) 1809-ben ismét előfordul ilyen tárgyú ügy. Zán András salánki lakos kéri kiadni azt a telket, amelyet báró Barkóczi Krisztina még apjának adott. Ezúttal is a tiszttartó feladata az ügy kivizsgálása. Tájékozódnia kell, melyik a vitatott telek, ki a jelenlegi birtokos és az hogyan jutott hozzá. A következő úriszéken erről jelentést tett. Az úriszék felszólította a kérelmezőt a szerződés bemutatására, melyet Barkóczi Krisztinával kötöttek. (52) 1810-ben folytatódik a fenti ügy: döntés azonban ezúttal sem születik, további tájékozódásra, bizonyítékokra van szükség. (53) Nagy gondot fordított az úriszék a jobbágyok ingatlanforgalmára. Következett ez abból, hogy a jobbágyok adásvételi szerződéseit az uradalom hagyta jóvá, illetve azok jóváhagyás nélkül érvénytelenek voltak. 1783-ban Jana János ügyében a következő határozatot hozták: a panaszos nem tartozik fiának sem földet, sem más járandóságot 408